Újabb pedagógusi képesítést szerzett Orsós János a Dr. Ámbédkar Iskola egyik alapítója

A roma aktivista, iskolaalapító és pedagógus elvégezte a Waldorf-osztálytanítói képzést, amely a Waldorf-iskolák 1-8. évfolyamán végzett osztálytanítói munkára készít fel.

Orsós János bejegyzésében megosztott oklevél szerint Orsós János 2024 januárja és 2026 júniusa között végezte el az Antropozófiai Pedagógiai Műhely (APM) Waldorf-osztálytanítói alapképzését. Diplomamunkájának címe A „belső igény” pedagógiája – reformpedagógia és rendszerszintű szegregáció volt. A témaválasztás szorosan kapcsolódik ahhoz a munkához, amelyet Orsós évtizedek óta végez a hátrányos helyzetű, elsősorban roma gyerekek és fiatalok oktatásáért.

Orsós János 1975-ben született Hidason, beás cigány családban, nyolc testvér egyikeként. Felnőttként, 2001-ben érettségizett a budapesti Belvárosi Tanodában, később A Tan Kapuja Buddhista Főiskolán tanult, 2006-ban pedig Waldorf-tanári diplomát szerzett. Beás nyelvet és buddhista hittant is tanított, és már az 1990-es évek közepétől részt vett roma diákokat segítő oktatási programokban. 2007-ben egyik alapítója lett a hátrányos helyzetű, főként roma fiatalok továbbtanulását segítő Dr. Ámbédkar Iskolának.

Évtizedek óta a szegregáció ellen dolgozik

Orsós oktatási munkájának egyik központi kérdése, hogyan lehet valódi továbbtanulási lehetőséget teremteni azoknak a fiataloknak, akik mélyszegénységből, szegregált településekről vagy iskolákból érkeznek.

Még tavasszal a HVG-nek arról beszélt, hogy szerinte ma egy hozzá hasonló helyzetből induló gyereknek még kevesebb esélye lehet a kitörésre, mint neki volt. Úgy látja, az oktatási rendszer már egészen korán szelektál, a szegregált iskolák pedig újratermelik a társadalmi különbségeket.

Orsós szerint a mélyszegénységben élő családok számára a szabad iskolaválasztás lehetősége sokszor csak elméletben létezik, hiszen nem tudják megoldani, hogy gyerekeik naponta egy távolabbi, jobb lehetőségeket kínáló intézménybe járjanak. Ehhez társul a tankötelezettségi korhatár 16 évre csökkentése, amely véleménye szerint ugyancsak rontotta a legnehezebb helyzetből induló fiatalok továbbtanulási esélyeit.

Korábban úgy fogalmazott:

Ma a végeken felnövők se az óvodában, se az iskolában, sem a településeken nem láttak még fehér gyereket. Aztán számonkérik rajtunk, hogy nem integrálódunk a társadalomba, ahonnan végső soron ők maguk zártak ki.

A Dr. Ámbédkar Iskolával ezen próbálnak változtatni. Orsós korábban arról beszélt, hogy harminc éve dolgozik azon, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok ne csak bekerüljenek a középiskolába, hanem ott is maradjanak, és eljussanak az érettségiig.

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.