Újabb pedagógusi képesítést szerzett Orsós János a Dr. Ámbédkar Iskola egyik alapítója

A roma aktivista, iskolaalapító és pedagógus elvégezte a Waldorf-osztálytanítói képzést, amely a Waldorf-iskolák 1-8. évfolyamán végzett osztálytanítói munkára készít fel.

Orsós János bejegyzésében megosztott oklevél szerint Orsós János 2024 januárja és 2026 júniusa között végezte el az Antropozófiai Pedagógiai Műhely (APM) Waldorf-osztálytanítói alapképzését. Diplomamunkájának címe A „belső igény” pedagógiája – reformpedagógia és rendszerszintű szegregáció volt. A témaválasztás szorosan kapcsolódik ahhoz a munkához, amelyet Orsós évtizedek óta végez a hátrányos helyzetű, elsősorban roma gyerekek és fiatalok oktatásáért.

Orsós János 1975-ben született Hidason, beás cigány családban, nyolc testvér egyikeként. Felnőttként, 2001-ben érettségizett a budapesti Belvárosi Tanodában, később A Tan Kapuja Buddhista Főiskolán tanult, 2006-ban pedig Waldorf-tanári diplomát szerzett. Beás nyelvet és buddhista hittant is tanított, és már az 1990-es évek közepétől részt vett roma diákokat segítő oktatási programokban. 2007-ben egyik alapítója lett a hátrányos helyzetű, főként roma fiatalok továbbtanulását segítő Dr. Ámbédkar Iskolának.

Évtizedek óta a szegregáció ellen dolgozik

Orsós oktatási munkájának egyik központi kérdése, hogyan lehet valódi továbbtanulási lehetőséget teremteni azoknak a fiataloknak, akik mélyszegénységből, szegregált településekről vagy iskolákból érkeznek.

Még tavasszal a HVG-nek arról beszélt, hogy szerinte ma egy hozzá hasonló helyzetből induló gyereknek még kevesebb esélye lehet a kitörésre, mint neki volt. Úgy látja, az oktatási rendszer már egészen korán szelektál, a szegregált iskolák pedig újratermelik a társadalmi különbségeket.

Orsós szerint a mélyszegénységben élő családok számára a szabad iskolaválasztás lehetősége sokszor csak elméletben létezik, hiszen nem tudják megoldani, hogy gyerekeik naponta egy távolabbi, jobb lehetőségeket kínáló intézménybe járjanak. Ehhez társul a tankötelezettségi korhatár 16 évre csökkentése, amely véleménye szerint ugyancsak rontotta a legnehezebb helyzetből induló fiatalok továbbtanulási esélyeit.

Korábban úgy fogalmazott:

Ma a végeken felnövők se az óvodában, se az iskolában, sem a településeken nem láttak még fehér gyereket. Aztán számonkérik rajtunk, hogy nem integrálódunk a társadalomba, ahonnan végső soron ők maguk zártak ki.

A Dr. Ámbédkar Iskolával ezen próbálnak változtatni. Orsós korábban arról beszélt, hogy harminc éve dolgozik azon, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok ne csak bekerüljenek a középiskolába, hanem ott is maradjanak, és eljussanak az érettségiig.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógiai felelősség része annak felismerése is, ha valaki nem kérdez, mégis segítségre szorul”

Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.