A roma aktivista, iskolaalapító és pedagógus elvégezte a Waldorf-osztálytanítói képzést, amely a Waldorf-iskolák 1-8. évfolyamán végzett osztálytanítói munkára készít fel.
Orsós János bejegyzésében megosztott oklevél szerint Orsós János 2024 januárja és 2026 júniusa között végezte el az Antropozófiai Pedagógiai Műhely (APM) Waldorf-osztálytanítói alapképzését. Diplomamunkájának címe A „belső igény” pedagógiája – reformpedagógia és rendszerszintű szegregáció volt. A témaválasztás szorosan kapcsolódik ahhoz a munkához, amelyet Orsós évtizedek óta végez a hátrányos helyzetű, elsősorban roma gyerekek és fiatalok oktatásáért.
Orsós János 1975-ben született Hidason, beás cigány családban, nyolc testvér egyikeként. Felnőttként, 2001-ben érettségizett a budapesti Belvárosi Tanodában, később A Tan Kapuja Buddhista Főiskolán tanult, 2006-ban pedig Waldorf-tanári diplomát szerzett. Beás nyelvet és buddhista hittant is tanított, és már az 1990-es évek közepétől részt vett roma diákokat segítő oktatási programokban. 2007-ben egyik alapítója lett a hátrányos helyzetű, főként roma fiatalok továbbtanulását segítő Dr. Ámbédkar Iskolának.
Orsós oktatási munkájának egyik központi kérdése, hogyan lehet valódi továbbtanulási lehetőséget teremteni azoknak a fiataloknak, akik mélyszegénységből, szegregált településekről vagy iskolákból érkeznek.
Még tavasszal a HVG-nek arról beszélt, hogy szerinte ma egy hozzá hasonló helyzetből induló gyereknek még kevesebb esélye lehet a kitörésre, mint neki volt. Úgy látja, az oktatási rendszer már egészen korán szelektál, a szegregált iskolák pedig újratermelik a társadalmi különbségeket.
Orsós szerint a mélyszegénységben élő családok számára a szabad iskolaválasztás lehetősége sokszor csak elméletben létezik, hiszen nem tudják megoldani, hogy gyerekeik naponta egy távolabbi, jobb lehetőségeket kínáló intézménybe járjanak. Ehhez társul a tankötelezettségi korhatár 16 évre csökkentése, amely véleménye szerint ugyancsak rontotta a legnehezebb helyzetből induló fiatalok továbbtanulási esélyeit.
Korábban úgy fogalmazott:
Ma a végeken felnövők se az óvodában, se az iskolában, sem a településeken nem láttak még fehér gyereket. Aztán számonkérik rajtunk, hogy nem integrálódunk a társadalomba, ahonnan végső soron ők maguk zártak ki.
A Dr. Ámbédkar Iskolával ezen próbálnak változtatni. Orsós korábban arról beszélt, hogy harminc éve dolgozik azon, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok ne csak bekerüljenek a középiskolába, hanem ott is maradjanak, és eljussanak az érettségiig.
A legszegényebb roma közösségek számára szinte lehetetlen a kitörés. Orsós János szerint a helyi iskolák kijelölése, a szabad iskolaválasztás korlátozása és a tankötelezettség korhatárának csökkentése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy generációk ragadjanak bent ugyanabban a hátrányos helyzetben.
181 pont a 200-ból vagy éppenséggel 94 a 110-ből – ilyen és ehhez hasonló magas pontszámokra volt szükség ahhoz, hogy valaki a 2026-os középiskolai felvételin bekerüljön egy top10-es budapesti elitgimnáziumba. Mutatjuk középiskolánként a pontszámokat.
A Pedagógusok Szakszervezete alapvetően támogatja a továbbképzési rendszer átalakítását, de több ponton is változtatna a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetén. Többek között a belső képzésekért járó krediteket és a helyettesítések elszámolását is módosítanák.
Varga-Bajusz Veronikát sajtóinformációk szerint gyanúsítottként hallgatják ki.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Úgy tűnik, káoszt okozott a KRÉTA legutóbbi frissítése.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Jelenleg 853 iskolaőr teljesít szolgálatot az oktatási intézményekben, és további 284 iskola szeretne csatlakozni a programhoz.
