Orsós János roma aktivista és iskolaalapító a HVG legfrissebb számában beszélt arról, hogy miért nem elég az egyéni erőfeszítés a mélyszegénységből való felemelkedéshez.
Orsós nyolc testvér egyikeként nőtt fel, és csak nagy nehézségek árán jutott el az érettségiig, majd a diplomáig. Története ugyanakkor inkább kivétel, mint szabály: szerinte ma egy hasonló helyzetű gyereknek még kevesebb esélye van kitörni.
A helyi önazonosság védelméről szóló törvény maga a röghöz kötés, mivel az önkormányzatok általában legalább középfokú végzettségűeket engednek beköltözni. A középfokú végzettséghez jutást viszont aláaknázza a tankötelezettségi korhatár leszállítása 16 évre.
– fogalmazott.
Az alapoknál dől el, ki milyen esélyekkel indul
Az oktatási rendszer már az alapoknál szelektál. A szegregált iskolákban alacsonyabb színvonalú oktatás zajlik, a jobb intézményekbe való bejutás pedig sokszor elérhetetlen a szegény családok számára. Orsós kifejti, hogy a mélyszegénységben rekedtek nem élhetnek a szabad iskolaválasztás jogával sem, mert nem tudják a gyerekeiket naponta messzire utaztatni.
Ma a végeken felnövők se az óvodában, se az iskolában, sem a településeken nem láttak még fehér gyereket. Aztán számonkérik rajtunk, hogy nem integrálódunk a társadalomba, ahonnan végső soron ők maguk zártak ki.
Orsós szerint mindez nemcsak egyéni sorsokat határoz meg, hanem egy egész társadalmi réteg jövőjét is. „Már az alapoknál eldől, ki milyen esélyekkel indul” – fogalmazott.
A Dr. Ámbédkar Iskola, amelynek egyik alapítója, épp ezen próbál változtatni: hátrányos helyzetű, főként roma fiatalokat segítenek érettségihez jutni. Bár sok sikertörténetük van, a lemorzsolódás még itt is jelentős.
Kiemeli, hogy harminc éve azon dolgozik, hogy akik bejutottak a gimnáziumba, ott is maradjanak. Szép létszámmal vannak osztályaik kilencedikben és tizedikben, utána jön a neheze.
„Tizenhat évesen lehet jelentkezni a munkaügyi központ gyorstalpaló tanfolyamaira, utána vehető fel a munkáshitel és ha egy lány szül három gyereket, vissza sem kell fizetni a négymilliót. Ezzel nehéz versenyre kelni” – hangsúlyozta.
Európa Tanács: a szimbolikus programok nem oldják meg a roma diákok iskolai szegregációját
Az Európa Tanács szerint továbbra is súlyos problémát jelent a roma közösségek kirekesztettsége Magyarországon. A friss jelentés szerint a támogatások gyakran szimbolikus programokra korlátozódnak, miközben valódi iskolai integrációra, átláthatóbb népszámlálási adatokra, és nem utolsó sorban, több kisebbségi nyelvű tankönyvre és pedagógusra lenne szükség.