A Kétújfalui Konrád Ignác Általános Iskolában már az 1997-98-as tanévben bevezették alsó tagozaton a rugalmas tanrendet. Megszüntették a hagyományos 45 perces óraszerkezetet, a tanulást hosszabb blokkokba szervezték, amelyeket közösségi beszélgetésekkel, játékkal és strukturált tanulási tevékenységekkel egészítettek ki. Ezzel párhuzamosan az első években az osztályozást is megszüntették, helyette diagnosztikus feladatokra épülő szöveges értékelést vezettek be.
A Baranya vármegyei iskola pedagógiai gyakorlatáról most Gyeney Laura, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes adott ki elvi állásfoglalást.
Az együttnevelés az iskola egész működését meghatározza
A jelentés szerint az együttnevelés Kétújfaluban nem egy különálló program vagy időszakos projekt, hanem az iskola egész működését meghatározza: megjelenik a tanulásszervezésben, az értékelésben, a pedagógusok szakmai együttműködésében és a családokkal kialakított kapcsolatban is.
Az iskolában kooperatív tanulásszervezéssel és differenciált feladatokkal dolgoznak, és vannak olyan órák is, amelyeken pedagógus és gyógypedagógus együtt foglalkozik az osztállyal. Saját taneszközöket is készítettek, a feladatoknál pedig három nehézségi szintet alkalmaznak, így ugyanazzal a tananyaggal a különböző képességű gyerekek eltérő szinten dolgozhatnak.
A helyi, elsősorban beás közösség kultúráját is beépítették az oktatásba. A pedagógusok családokat kerestek fel, beás meséket, eredetmondákat és hagyományokat gyűjtöttek, amelyeket később a tanításban is felhasználtak. Az ombudsmanhelyettes az állásfoglalásban kiemeli, hogy
a hátrányos helyzetű és cigány/roma tanulók eredményes nevelése-oktatása semmiképp sem kizárólag a tanulók társadalmi hátterének függvénye, hanem meghatározó szerepe van az alkalmazott pedagógiai szemléletnek, az intézményi kultúrának és a szakmai elkötelezettségnek is.
A diákok 60-70 százaléka érettségit adó középiskolában tanul tovább
A jelentés szerint az iskolai hiányzás nem jelent számottevő problémát, és az elmúlt években gyakorlatilag nem fordult elő, hogy valamelyik diák az általános iskola befejezése után ne folytatta volna tanulmányait. A tanulók jelentős része, jellemzően 60-70 százaléka érettségit adó középiskolában tanul tovább. Az iskola 2015 óta igyekszik követni egykori diákjai további pályáját is.
Az utánkövetésük szerint a hátrányos helyzetű volt tanulók körülbelül negyede a felsőoktatásba is eljutott. Egykori diákjaik között végzett pedagógusok, egészségügyi szakemberek, közgazdászok és jogászok is vannak.
Az intézmény arra is törekszik, hogy a családok anyagi helyzete minél kevésbé határozza meg, milyen lehetőségekhez férnek hozzá a gyerekek. A kirándulások, színházlátogatások és táborok költségeit például pályázati, fenntartói vagy önkormányzati támogatásokból igyekeznek biztosítani, ahelyett, hogy azokat közvetlenül a családokra terhelnék.
Az oktatási tárca most 35 perces órákat is javasol
A kétújfalui példa azért is érdekes, mert az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium 14 pontos javaslatcsomagot dolgozott ki az alsó tagozatos oktatás gyermekközpontú megújítására, amelyben több olyan elem is megjelenik, amelyhez hasonló megoldásokkal Kétújfaluban már évtizedek óta dolgoznak.
A tárca többek között a 35 perces tanítási órák, illetve hosszabb, összevont tanulási blokkok lehetőségének megvizsgálását javasolja az iskoláknak. Emellett rugalmasabb napkezdés, hosszabb mozgásos szünetek, projekt- és élménynapok, mindennapos mese és felolvasás, valamint az alsó tagozatos házi feladatok visszaszorítása is szerepel az ajánlások között.
Nem lehet egyszerűen lemásolni a kétújfalui modellt
Az állásfoglalás ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a kétújfalui módszereket nem lehet egyszerűen átültetni egyik iskolából a másikba. Az intézményt az évek során számos pedagógus kereste fel hospitálás és tapasztalatcsere céljából, a látogatók jelentős része azonban végül nem vezette be a megismert módszereket saját iskolájában.
Ennek egyik oka a jelentés szerint éppen az volt, hogy a hospitálások során vált láthatóvá, milyen jelentős pedagógusi felkészülést, többletmunkát, szakmai együttműködést és hosszú távú intézményi elköteleződést igényel a rendszer.
Gyeney Laura ezért az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak többek között az inkluzív oktatás szabályozási, személyi, szakmai és finanszírozási feltételeinek áttekintését, az intézményvezetői kompetenciák megerősítését és országos szakmai támogató, illetve tudásmegosztó rendszer kialakítását javasolta.
A Klebelsberg Központot pedig arra kérte, hogy a tankerületekkel közösen azonosítsák a jól működő inkluzív gyakorlatokat, és hospitálási, mentorálási, illetve más szakmai lehetőségekkel segítsék ezek helyi viszonyokhoz igazított alkalmazását.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
