Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Ahogy korábban is megírtuk, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium 14 pontos szakmai javaslatcsomagot tett közzé az alsó tagozatos oktatás gyerekközpontúbbá tételére. Az ajánlások között szerepel többek között a rugalmasabb óraszervezés, a hosszabb mozgásos szünet, a házi feladat észszerű korlátozása, a mindennapos mese, illetve a projektalapú és iskolán kívüli tanulás is.

Knausz Imre, a Taní-tani Online főszerkesztője a Telexnek arról beszélt, hogy a 14 pont nem kötelező előírás, és nem is a minisztérium hosszú távú stratégiája. Szerinte inkább úgy érdemes tekinteni rá, mint ami „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”.

A szakértő szerint sok olyan tanító van, aki szeretne másképp oktatni, a javaslatcsomag pedig nekik üzeni azt, hogy vágjanak bele. Úgy látja, nincs olyan akadály, ami miatt az ajánlások egy részét ne lehetne már szeptemberben átültetni a gyakorlatba.

Ne legyen tiltva, hogy a gyerek egyen vagy kimenjen a mosdóba

A javaslatcsomag egyik legtöbbet vitatott eleme a 35 perces tanórák lehetősége. Knausz ezt tartja az egyik legnehezebben megvalósítható pontnak, és személy szerint nem is feltétlenül ért egyet vele. Inkább nagyobb tanulási blokkokban gondolkodna:

Olyan legyen egy óra, hogy ne kelljen utána külön pihenőidőt tartani, nincs tiltva, hogy a gyerek egyen vagy kimenjen mosdóba.

Hasonlóan gondolkodik Zágon Mária pedagógiai szakértő is, aki szerint a gyerekközpontú, tevékenységközpontú oktatásban nem feltétlenül az órarendnek kellene meghatároznia, mennyi ideig tart egy tevékenység. Lehet, hogy valamire húsz perc elég, míg más feladattal akár egy órát is foglalkoznak.

Zágon szerint ráadásul a változásnak nem feltétlenül kell bonyolult módszerekkel kezdődnie. Ilyen lehet például a reggeli beszélgetőkör, amikor a gyerekek a tanítóval közösen átbeszélik, mi történt velük, mi vár rájuk aznap, és lehetőséget kapnak arra is, hogy kimondják az érzéseiket.

A szakértő szerint ezt még egy alapvetően poroszos szemlélettel tanító pedagógus is el tudja sajátítani: ehhez elsősorban arra van szükség, hogy valamennyire elengedje az irányítást, és nagyobb teret adjon a gyerekeknek.

„A gyermekközpontúság nem lehet újabb adminisztrációs projekt”

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete alapvetően támogatja az alsó tagozat gyerekközpontú megújítását, de szerintük ehhez a megfelelő feltételeket is biztosítani kell.

Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője a Telexnek azt írta, hogy az egyik legnagyobb kockázat az lehet, ha az eredetileg rugalmas szakmai lehetőségnek szánt változtatásokból újabb központi előírások, órarendi kötelezettségek és dokumentációs feladatok lesznek. Mint fogalmazott, ”a gyermekközpontúság nem lehet újabb adminisztrációs projekt.”

Nagy Erzsébet szerint ugyanis miközben szakmailag sok elem támogatható, a javaslatok számos új feladatot is jelenthetnek az intézményeknek és a pedagógusoknak. Programtervek, helyi szabályok és értékelési rendek készítésére, a pedagógiai program módosítására, felelősök kijelölésére és a programok dokumentálására is szükség lehet.

A PDSZ arra is felhívta a figyelmet, hogy egészen más több mesét, mozgást, pihenést, projektet vagy külső programot javasolni, mint mindezt olyan intézményekben megszervezni, ahol pedagógushiány van, kevés a segítő szakember, a tanárok pedig már jelenleg is túlterheltek.

Külön pénzt nem rendeltek a változtatásokhoz

A megvalósítás egyik kulcskérdése a finanszírozás. A Telex ezért arról is megkérdezte az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumot, hogy miből fedeznék a javaslatokkal járó esetleges pluszkiadásokat. A minisztérium azt válaszolta:

„a javaslatcsomag külön finanszírozási forrást nem nevesít.”

A tárca szerint számos elem elsősorban szervezési vagy módszertani változtatással valósítható meg, míg azoknál a programoknál, amelyek pénzbe kerülnek, az intézményeknek a helyi lehetőségeiket és adottságaikat is figyelembe kell venniük.

A minisztérium szerint a javaslatcsomag több területen szakmai támogatással is számol: belső műhelyeket, továbbképzéseket, jógyakorlat-megosztást és módszertani segítséget is javasolnak annak érdekében, hogy a pedagógusok elsajátíthassák az új módszereket.

Arra viszont, hogy az új gyakorlatok átvétele miatt jelentkező pluszfeladatokért kapnak-e több pénzt a tanítók, a tárca azt közölte, hogy a csomag „nem határoz meg külön többletdíjazást”.

A minisztérium álláspontja szerint ugyanis ajánlásokról és szakmai lehetőségekről van szó, amelyek alkalmazásakor az intézmények és a pedagógusok szakmai mozgásterére építenek.

„Ki fizeti a múzeumlátogatást és a tanárok pluszmunkáját?” – a PSZ szerint sok a nyitott kérdés az alsósokat érintő javaslatcsomag körül

Alapvetően támogatja a Pedagógusok Szakszervezete az általános iskolák alsó tagozatait érintő 14 pontos javaslatcsomag irányát, de egyelőre nem látják, hogyan teremtenék meg hozzá a megfelelő jogszabályi és pénzügyi feltételeket.