Palotás Zsuzsanna


Közösségi tudástárat indított a BGE az egyetemi oktatóknak: bárki feltöltheti a bevált módszereit

Több mint 70 oktatási módszerrel indult el az EduMod, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem új pedagógiai tudástára. Az adatbázisban olyan módszerek is helyet kaptak, mint a csoportdinamikát feltérképező „csoport szobra”, az egymás munkájának értékelésére építő akváriummódszer vagy a fordított tanulást támogató tükrözött osztályterem.


Lányi Marietta: „Még sosem láttam homokozóban ülő gyereket, aki arrébb ment volna, mert egy sajátos nevelési igényű kisgyerek ült mellé”

Miközben egyre több sajátos nevelési igényű gyerek jelenik meg a többségi oktatásban, sok iskola még mindig nehezen találja a helyét az inklúzióban. Lányi Marietta szerint azonban nem külön intézményekre, hanem olyan pedagógiai szemléletre lenne szükség, amely minden gyereket egyéni szükségletei alapján támogat.


109 középiskolást jutalmaztak az OKTV díjátadóján

Több mint 20 ezer diák indult az idei Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen, a legjobbak pedig május 29-én vehették át díjaikat Budapesten. Az ország egyik legrangosabb tanulmányi megmérettetésén 109 tanulót jutalmaztak az első három helyezésért, emellett 43 pedagógus munkáját is elismerték.




„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.


Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.



„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt





Tanács Zoltán szerint napokon belül elveszíthetik a hozzáférést fontos digitális eszközökhöz az egyetemek hallgatói és oktatói

Egy lejárt szerződés miatt akár százezernyi hallgató, oktató és egyetemi dolgozó veszítheti el napokon belül hozzáférését a felsőoktatásban használt digitális együttműködési és csoportmunka-eszközökhöz – erről írt közösségi oldalán Tanács Zoltán. Az érintett szoftverek a mindennapi tanulás, oktatás, kutatás és adminisztratív munka alapvető eszközei az egyetemeken.




Lannert Judit: „A korszerű szexuális nevelés politikai célú kiűzése az iskolákból a gyerekek ellen elkövetett egyik főbűne volt a megbukott Orbán-kormánynak”

A korszerű szexuális nevelés visszaemeléséről, a tinédzserterhességek megelőzéséről és az online veszélyekről is beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter szerint az iskolai szexuális edukáció hiánya súlyos következményekkel járhat a fiatalok életére nézve, ezért az oktatásnak a digitális biztonságra és az online zaklatásra is ki kell térnie.



Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.


Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.