Csütörtök este több ezer felvételiző várta izgatottan a pillanatot, amikor kiderül, sikerült-e bejutnia álmai egyetemére. A ponthatárok kihirdetése után kitört az ünneplés: volt örömtánc, sírás és megható ölelések, sőt olyanok is akadtak, akik a helyszínen ismerkedtek össze és tudták meg, hogy szeptembertől évfolyamtársak lesznek.
Akad olyan tanítóképzés, ahol közel 40 ponttal magasabb ponthatárt kellett elérni a bejutáshoz, míg máshol alig változott vagy akár csökkent is a küszöb tavalyhoz képest. Az idei felvételi eredmények alapján jelentős különbségek alakultak ki az egyetemek között.
Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.
Kiderült mennyi ponttal lehetett bekerülni a Károli Gáspár Református Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire. A gazdálkodás és menedzsment szakra jelentkezők lepődhettek meg a legjobban.
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.
Idén is a pszichológia volt az egyik legkeresettebb képzés a felsőoktatási felvételin. A nagy érdeklődés miatt évről évre komoly verseny alakul ki különösen az államilag finanszírozott helyekért, ez most sem volt másképp.
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni az Eötvös Loránd Tudományegyetem legnépszerűbb képzéseire.
Most már hivatalos: ennyi ponttal lehetett bekerülni a Pázmány Péter Katolikus Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
Kiderült, mely államilag támogatott, nappali alap- és osztatlan képzésekre volt a legnehezebb bekerülni idén. A legtöbb extrém magas ponthatár ebben az évben is az osztatlan tanári szakokon született.
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni a Budapesti Gazdasági Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
Ma este derülnek ki a ponthatárok a felsőoktatási felvételin. Összegyűjtöttünk mindent, amit tudni érdemes a pontszámításról, az idei jelentkezési adatokról és arról, hogyan alakulhatnak a ponthatárok a legnépszerűbb képzéseken.
Az oktatási rendszer átalakítása nem kezdődhet a Nemzeti alaptanterv átírásával vagy az óraszámok csökkentésével, először azt kell meghatározni, hogy mi legyen az iskola szerepe a 21. században – erről beszélt Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója az ATV-ben.
Szeptembertől Franciaországban nem lehetnek jelen a TikTokon és az Instagramon a 15 év alattiak. A francia parlament kedden elfogadta az erről szóló törvényt, így Franciaország lett az első európai ország, amely ilyen szigorú szabályozást vezetett be.
Ellenszavazat és tartózkodás nélkül szavazta meg a parlament az iskolakezdési támogatásról szóló törvényjavaslatot, amit vita előzött meg. Az ellenzék nehezményezte, hogy nincsenek jól meghatározva a jogosultsági feltételek, és számos rászoruló család kimarad a támogatásból. A kormánypárt képviselői hangsúlyozták, hogy a támogatás szabályait szakmai egyeztetések alapján dolgozták ki, a rendszer nem tökéletes, de lehet rajta fejleszteni.
Átalakulhat-e a hit- és erkölcstan oktatása? Az elmúlt időszak szakmai vitáira hivatkozva erről kérdezte az oktatási kormányzatot a KDNP-s Máthé Zsuzsa. Kapronczai Balázs államtitkár válaszában egyértelművé tette: a kormány rövid távon nem tervezi átalakítani a jelenlegi rendszert, hosszú távon pedig társadalmi egyeztetés tárgya lehet.
Július végéig eldőlhet, hogy szeptemberben újra fogadhat-e diákokat az Ifjúmunkás utcai Wesley Kincsei Iskola. Az intézményt fenntartó Iványi Gábor lelkész vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) jelenleg a visszatérő tanulók számát méri fel. Annyi biztos, hogy a korábbi pedagógusok nyitottak arra, hogy ismét az intézményben tanítsanak.
Még négy napig lehet véleményezni a szakképzési centrumok vezetését átalakító társadalmi egyeztetésre bocsátott törvényjavaslatot, amelyet Lannert Judit már korábban előrevetített. A miniszter egy politikamentes, átlátható, szakmai alapokon nyugvó rendszert vázolt fel, a tervezet alapján pedig megszűnne a jelenlegi kettős vezetési modell és az oktatóknak és az igazgatóknak is bővülne a jogköre.
Egyetlen „igennel” adott egyértelmű választ Magyar Péter arra a kérdésre, várható-e a közeljövőben érdemi, célzott bérkorrekció a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók számára.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
