Hányással és hasmenéssel kerültek kórházba óvodás és iskolás gyerekek Budapestről és Maglódról. A szülők beszámolói szerint az érintettek ugyanazt az ebédet kapták, a megbetegedések pontos okát azonban egyelőre vizsgálják.
Szerda és csütörtök folyamán összesen nyolc óvodás és iskolás gyerek került a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetbe hasonló tünetekkel – számolt be róla az RTL Híradó.
Egy maglódi édesanya azt mondta a csatornának, hogy hétéves fia az iskolában lett rosszul, állapota pedig éjszakára tovább romlott. Elmondása szerint a gyereknek 13 órán keresztül hányása és hasmenése volt, két kórházat is megjártak, és három infúziót kapott. Az anya szerint azóta fia több iskolatársa is hasonló tünetekkel betegedett meg.
A Heim Pálba került nyolc gyerek közül négyet haza tudtak engedni, négyet azonban felvettek az osztályra. Müller Brigitta, az intézet osztályvezetője az RTL-nek azt mondta, az osztályon ápolt gyerekek jó általános állapotban vannak, és infúziót kaptak.
A gyerekek különböző intézményekbe járnak, szerdán azonban a szülők beszámolói szerint ugyanazt az ebédet – csicseriborsólevest és spagettit – kapták ugyanattól a közétkeztető cégtől. Az osztályvezető szerint emiatt merült fel az ételeredetű megbetegedés lehetősége. Azt, hogy ugyanaz a kórokozó okozta-e a gyerekek tüneteit, a laboratóriumi vizsgálatok eredménye mutathatja meg.
A Fővárosi Kormányhivatal vizsgálatot indított az ügyben. Tájékoztatásuk szerint összesen hét érintett intézmény van Budapest VI., IX. és XXI. kerületében, valamint Maglódon, ezeket ugyanaz a közétkeztető cég látja el, bár a vállalat több főzőkonyhát is működtet.
Maglód polgármesterének tájékoztatása szerint három óvodában és két iskolában is vannak beteg gyerekek, és több dolgozó is megbetegedett. A VI. kerületben 34 óvodás lehet érintett.
Csepelen hat óvodából összesen 26 gyerek, valamint négy-öt felnőtt betegedett meg. A kerületi önkormányzat ugyanakkor nem tartja valószínűnek, hogy a megbetegedések az étkezéssel függnének össze. Arra hívták fel a figyelmet, hogy az érintett intézményekbe összesen mintegy 1700 gyerek jár, ezért szerintük az esetszámok akár vírusos megbetegedésre is utalhatnak.
Az érintett közétkeztető cég az RTL Híradóval azt közölte, hogy csepeli főzőkonyhájukon két hatóság nyolc szakembere vizsgálódott. A vállalat szerint a vizsgálat során azt állapították meg, hogy az esetnek nincs köze ételeredetű megbetegedéshez.
A cég arra is hivatkozott, hogy olyan kerületekben is történtek hasonló megbetegedések, amelyeket nem ők látnak el, ezért szerintük kizárható, hogy az általuk készített étel áll a háttérben. A megbetegedések pontos oka egyelőre nem ismert, a Fővárosi Kormányhivatal vizsgálata még tart.
Négy-hat százalékkal emelkedhetnek a közétkeztetés költségei, jelentős térítésidíj-emelkedésre azonban nem számít a szakmai szervezet. Közben egyre több iskolában jelenik meg a szabadszedéses, svédasztalos menza, amely ugyan valamivel drágább lehet a hagyományos rendszernél, de kevesebb étel kerülhet a kukába.
Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.
Bár az eredeti tervek szerint október 15-én már új elnök állt volna a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) élére, egyelőre ideiglenes vezető látja el az elnöki feladatokat.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) azt szeretné elérni, hogy 2027-től legalább a duplájára emeljék a hallgatói ösztöndíjak finanszírozását biztosító normatívát. A szervezet petícióját mindössze két nap alatt közel 8 ezren írták alá.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).
