Drágul az iskolai menza, de nem biztos, hogy a szülőknek is többet kell fizetniük

Négy-hat százalékkal emelkedhetnek a közétkeztetés költségei, jelentős térítésidíj-emelkedésre azonban nem számít a szakmai szervezet. Közben egyre több iskolában jelenik meg a szabadszedéses, svédasztalos menza, amely ugyan valamivel drágább lehet a hagyományos rendszernél, de kevesebb étel kerülhet a kukába.

A közétkeztetés költségei összességében 4-6 százalékkal emelkedhetnek – közölte megkeresésünkre Páger Zsolt, a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetségének (KÖZSZÖV) kommunikációért és kapcsolatokért felelős alelnöke.

A közétkeztetés három meghatározó költségtényezője az élelmiszer, a munkabér és az energia. A szövetség tájékoztatása szerint az élelmiszeráraknál jelenleg stagnálás, illetve minimális árcsökkenés tapasztalható, a munkabérek viszont mintegy 10 százalékkal, a közületi energiahordozók költségei pedig körülbelül 2 százalékkal emelkedtek.

Mindez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy szeptembertől a szülőknek is 4-6 százalékkal többet kell fizetniük az iskolai étkezésért. A térítési díjakról ugyanis a települési önkormányzatok képviselő-testületei döntenek.

A térítési díjak változása attól függ, hogy a tényleges költségnövekedést a képviselő-testület át kívánja-e hárítani a szülőkre

– közölte Páger Zsolt, aki szerint mindezeket figyelembe véve jelentős térítésidíj-emelkedés nem várható.

Már több mint 150 intézményben működik önkiszolgáló menza egyetlen szolgáltatónál

Mindeközben Magyarországon is egyre több helyen jelenik meg a hagyományos menzai tálalástól eltérő, szabadszedéses rendszer. Ilyenkor a diákok – a svédasztalokhoz hasonlóan – maguk választhatnak a kínálatból és szedhetik ki az ételt.

Pontos országos adat ugyanakkor nincs arról, jelenleg hány intézmény működtet szabadszedéses menzát. A szövetség szerint a legnagyobb arányban a Hungast/OrganX csoport üzemeltet önkiszolgáló étkeztetést: már több mint 150 intézményben, több mint 40 ezer fogyasztó számára biztosítanak ilyen szolgáltatást.

Budapest egyes kerületei mellett többek között Sárváron, Pécsen, Siófokon, Veszprémben, Kecskeméten, Sándorfalván, Esztergomban és Debrecenben is működnek ilyen menzák. Más szolgáltatókhoz tartozó településeken, például Zalaszentgróton és környékén, Nagymaroson, valamint Szolnokon szintén találkozhatnak a diákok szabadszedéses étkeztetéssel.

Többe kerülhet, mégis kevesebb étel mehet a kukába

A svédasztalos rendszer ugyanakkor valamivel drágább lehet a hagyományos menzánál. Ennek egyik oka, hogy ha a diákok maguk dönthetik el, miből és mennyit szednek, a magasabb értékű ételekből is több fogyhat, mint a hagyományos rendszerben, ahol az előre meghatározott étlap és adagok alapján jobban tervezhető a nyersanyagköltség.

Az átállásnak beruházási költsége is van. A szabadszedéshez megfelelően kialakított étkezőre, melegentartó berendezésekre és kínálópultokra lehet szükség. Emellett a KÖZSZÖV szerint intézményenként legalább egy olyan szakemberre is szükség van, aki átlátja az önkiszolgáló rendszer működését és „dinamikáját”.

Arra azonban a szervezet nem adott konkrét becslést, hogy százalékosan mennyivel kerül többe egy ilyen menza működtetése. Azt írták:

Lényegesen magasabb a szolgáltatás hozzáadott értéke és az elégedettség, mint amennyivel többe kerül/kerülhet a magasabb szintű szolgáltatás. Nagyon fontos hozadéka továbbá ennek a tálalási formának a jelentős mértékű hulladék csökkenés, az ételpazarlás visszaszorulása.

Arról egyelőre nincs országos adat vagy becslés, hogy a következő időszakban hány újabb intézmény térhet át szabadszedéses étkeztetésre. A KÖZSZÖV szerint ugyanakkor az önkormányzatok, üzemeltetők és intézmények rendszeresen fordulnak hozzájuk tanácsért.

A szervezet 2026 tavaszán hat helyszínen több mint 80 konyhavezetőnek tartott gyakorlati bemutatót az önkiszolgáló étkeztetésről, korábban pedig városvezetőknek is bemutattak svédasztalos iskolai éttermeket.

Nyitóképünk illusztráció: AFP / DPA / Sebastian Gollnow

Szabadszedéses menza: így működik az átállás az iskolákban

Egyre több iskola vezeti be a szabadszedéses menzát, amelynek köszönhetően a diákok maguk dönthetik el, mit és mennyit szeretnének enni. Ez nemcsak az étkezési élményt javítja, hanem a kidobott étel mennyiségét is jelentősen csökkenti. Sok helyen azt tapasztalják, hogy a rendszer bevezetése után többen fizetnek be az iskolai étkezésre, köztük olyanok is, akik korábban nem éltek ezzel a lehetőséggel.

Hozzászólások

Müller Anna: „Kellene egy rendelet arról, hogy délután két óra után ne lehessen tanítás”

Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.

@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.