Négy-hat százalékkal emelkedhetnek a közétkeztetés költségei, jelentős térítésidíj-emelkedésre azonban nem számít a szakmai szervezet. Közben egyre több iskolában jelenik meg a szabadszedéses, svédasztalos menza, amely ugyan valamivel drágább lehet a hagyományos rendszernél, de kevesebb étel kerülhet a kukába.
A közétkeztetés költségei összességében 4-6 százalékkal emelkedhetnek – közölte megkeresésünkre Páger Zsolt, a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetségének (KÖZSZÖV) kommunikációért és kapcsolatokért felelős alelnöke.
A közétkeztetés három meghatározó költségtényezője az élelmiszer, a munkabér és az energia. A szövetség tájékoztatása szerint az élelmiszeráraknál jelenleg stagnálás, illetve minimális árcsökkenés tapasztalható, a munkabérek viszont mintegy 10 százalékkal, a közületi energiahordozók költségei pedig körülbelül 2 százalékkal emelkedtek.
Mindez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy szeptembertől a szülőknek is 4-6 százalékkal többet kell fizetniük az iskolai étkezésért. A térítési díjakról ugyanis a települési önkormányzatok képviselő-testületei döntenek.
A térítési díjak változása attól függ, hogy a tényleges költségnövekedést a képviselő-testület át kívánja-e hárítani a szülőkre
– közölte Páger Zsolt, aki szerint mindezeket figyelembe véve jelentős térítésidíj-emelkedés nem várható.
Mindeközben Magyarországon is egyre több helyen jelenik meg a hagyományos menzai tálalástól eltérő, szabadszedéses rendszer. Ilyenkor a diákok – a svédasztalokhoz hasonlóan – maguk választhatnak a kínálatból és szedhetik ki az ételt.
Pontos országos adat ugyanakkor nincs arról, jelenleg hány intézmény működtet szabadszedéses menzát. A szövetség szerint a legnagyobb arányban a Hungast/OrganX csoport üzemeltet önkiszolgáló étkeztetést: már több mint 150 intézményben, több mint 40 ezer fogyasztó számára biztosítanak ilyen szolgáltatást.
Budapest egyes kerületei mellett többek között Sárváron, Pécsen, Siófokon, Veszprémben, Kecskeméten, Sándorfalván, Esztergomban és Debrecenben is működnek ilyen menzák. Más szolgáltatókhoz tartozó településeken, például Zalaszentgróton és környékén, Nagymaroson, valamint Szolnokon szintén találkozhatnak a diákok szabadszedéses étkeztetéssel.
A svédasztalos rendszer ugyanakkor valamivel drágább lehet a hagyományos menzánál. Ennek egyik oka, hogy ha a diákok maguk dönthetik el, miből és mennyit szednek, a magasabb értékű ételekből is több fogyhat, mint a hagyományos rendszerben, ahol az előre meghatározott étlap és adagok alapján jobban tervezhető a nyersanyagköltség.
Az átállásnak beruházási költsége is van. A szabadszedéshez megfelelően kialakított étkezőre, melegentartó berendezésekre és kínálópultokra lehet szükség. Emellett a KÖZSZÖV szerint intézményenként legalább egy olyan szakemberre is szükség van, aki átlátja az önkiszolgáló rendszer működését és „dinamikáját”.
Arra azonban a szervezet nem adott konkrét becslést, hogy százalékosan mennyivel kerül többe egy ilyen menza működtetése. Azt írták:
Lényegesen magasabb a szolgáltatás hozzáadott értéke és az elégedettség, mint amennyivel többe kerül/kerülhet a magasabb szintű szolgáltatás. Nagyon fontos hozadéka továbbá ennek a tálalási formának a jelentős mértékű hulladék csökkenés, az ételpazarlás visszaszorulása.
Arról egyelőre nincs országos adat vagy becslés, hogy a következő időszakban hány újabb intézmény térhet át szabadszedéses étkeztetésre. A KÖZSZÖV szerint ugyanakkor az önkormányzatok, üzemeltetők és intézmények rendszeresen fordulnak hozzájuk tanácsért.
A szervezet 2026 tavaszán hat helyszínen több mint 80 konyhavezetőnek tartott gyakorlati bemutatót az önkiszolgáló étkeztetésről, korábban pedig városvezetőknek is bemutattak svédasztalos iskolai éttermeket.
Nyitóképünk illusztráció: AFP / DPA / Sebastian Gollnow
Egyre több iskola vezeti be a szabadszedéses menzát, amelynek köszönhetően a diákok maguk dönthetik el, mit és mennyit szeretnének enni. Ez nemcsak az étkezési élményt javítja, hanem a kidobott étel mennyiségét is jelentősen csökkenti. Sok helyen azt tapasztalják, hogy a rendszer bevezetése után többen fizetnek be az iskolai étkezésre, köztük olyanok is, akik korábban nem éltek ezzel a lehetőséggel.
Minisztériumi egyeztetésekkel telt a nyár, konkrétum azonban egyelőre kevés hangzott el arról, pontosan hogyan és mikor alakítanák át az óvodai nevelést. Az oktatási tárca államtitkárai több szóbeli ígéretet is tettek, a szakszervezetek által napirenden tartott égető problémák orvoslására, de ebben a nevelési évben gyökeres változás még nem várható. Összeszedtük, mit ígért eddig a minisztérium, és milyen változtatásokat sürgetnek a szakszervezetek.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem elég az egyes pedagógusok teljesítményét vizsgálni, az is meghatározó, milyen intézményben és milyen feltételek között dolgoznak. Miközben az új tanév előtt több pozitív változás is történt, ezek jellemzően nem igényeltek plusz költségvetési forrást. Továbbra is komoly kérdések vannak a tankerületi és a szakképzési rendszer körül, a NOKS-dolgozók országos akcióba kezdtek a béremelésükért, a gyógypedagógiai intézmények egy részében pedig a PSZ szerint „katasztrofális állapotok” vannak.
Idén duplájára nőtt az Apáczai ösztöndíjprogram keretösszege. A hátrányos helyzetű diákoknak szóló program célja, hogy javítsa a tanulók továbbtanulási és munkaerőpiaci esélyeit.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Nyílt levelet küldött Molnár János országgyűlési képviselőnek a PSZ, melyben arra voltak kíváncsi, mikor és hogyan jön a beígért béremelés.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
A kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár Kecskeméten és Szolnokon beszélt az előttük álló közös munkáról.
Az okostelefonokat, laptopokat a korábbi évekhez hasonlóan reggel le kell adni.
