Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Bár első ránézésre aggasztónak tűnhet, összességében nem veszik el a nyelvtudás jelentősége azzal, ha az egyetemek nem teszik kötelezővé a középszintű nyelvvizsgát a diplomaszerzéshez - árulta el az Eduline szerkesztőségének Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület vezetője.
A szakember 2022 októberében még úgy vélte; nem várható, hogy a felsőoktatási intézmények jelentősen enyhítenék majd a nyelvvizsga-követelményeiket, főleg nem a legnépszerűbb egyetemeken, ahol az elsőéves hallgatók zöme egyébként is már meglévő nyelvtudással és nyelvvizsgával vág neki az első egyetemi évének. Ennek ellenére decemberben, a felsőoktatási-törvény módosítását követően a felsőoktatási intézmények sorra jelentették be, hogy a januárban, vagy a tavaszi félévben végző hallgatók nyelvvizsga nélkül is megkapják a diplomájukat. A napokban pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem azt közölte; bár továbbra is ajánlott marad, a 2022/2023-as tanévtől a végzős hallgatóknak többé nem lesz kötelező a legalább középszintű, vagyis B2 szintű nyelvvizsa megszerzése az oklevelük kiadásához.
Rozgonyi Zoltán szerint elsőre ez úgy hangzik, mint egy újabb pofon a nyelvviskoláknak és nyelvvizsgaközpontoknak, a változtatás valójában sokkal inkább pozitív, mintsem negatív irányba tereli a nyelvtudás fontosságát és elvárását, amivel mindössze annyi történt, hogy "a kimeneti oldalról átkerült a bemeneti oldalra".
Átalakított felvételi, rugalmasabb pluszpont rendszer
A Kulturális-és Innovációs Minisztérium tavaly júliusban közölte, hogy 2024 őszétől átalakítják a felsőoktatási felvételi rendszerét, de a pozitív változtatásokat már 2023-ban is alkalmazhatják az egyetemek. A minimumponthatárok eltörlése mellett az átalakítás legfontosabb része, hogy az egyetemek az 500 pontos felvételi rendszeren belül maguk dönthetnek a maximum 100 pontot érő többletpontokról, valamint az érettségi pontszámítás során figyelembe vehető érettségi tárgyakról és ezek szintjéről is.
Bár ez némileg megbonyolítja a felsőoktatási felvételi folyamatát, hiszen a pontszámítás ennek hatására nem csak egyetemenként, de akár szakonként is eltérhet, Rozgonyi Zoltán szerint a lehetőséget megragadva a legtöbb egyetemen mostantól a "korábbinál lényegesebben erőteljesebben honorálják a nyelvtudást, a nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű papír meglétét". Míg ugyanis a középszintű, B2 szintű nyelvvizsgáért eddig 28, az ezzel nagyjából egy szintű emelt érettségiért, valamint a jóval magasabb szintű nyelvtudást igénylő felsőfokú, C1 szintű nyelvvizsgáért 40 pont járt, bizonyos egyetemeken mostantól egy jóval differenciáltabb és rugalmasabb értékelési rendszert vezetnek be.
A Szegedi Tudományegyetemen 2024-től például már a részvizsgákat is díjazni fogják. 15 ponttal jutalmazzák majd, ha a felvételizőknek csak a B2-es nyelvvizsgájuk egyik fele, vagyis csak a szóbeli vagy írásbeli része van meg, míg a komplex középszintú vizsgabizonyítványért 30, a komplex felsőfokú nyelvvizsgáért pedig 50 pontot adnak. Emellett az Óbudai Egyetemen, a Dunaújvárosi Egyetemen és a győri Széchenyi István Egyetemen már az alapfokú (A2/B1) szintű bizonyítványért is pluszpontok járnak majd, arról nem is beszélve, hogy végre rendbe tették azt az ellentmondást is, hogy a nagyjából középszintnek megfelelő érettségiért eddig 40, míg az ezzel azonos szintű nyelvvizsgabizonyítványért csak 28 pont járt.
"Kialakul egy olyan sokkal rugalmasabb rendszer, ami azon hallgatók számára is jelent némi motivációt, akik nincsenek abban szerencsés helyzetben, hogy vagy olyan középiskolába járnak, ami elviszi őket legalább a középfokú vizsga szintjéig, vagy olyan családi háttérrel rendelkeznek, ami különtanárral vagy nyelviskolával tudja ezt pótolni. Összességében tehát nem látom azt, hogy a nyelvtudás jelentősége elveszne" - tette hozzá a Nyelvtudásért Egyesület vezetője.
