„Lesznek olyan szakirányok bizonyos alapszakokon, ahol elég lesz B1-es szint, és még talán el is engedik a nyelvvizsgát, de nem kaptunk olyan hírt vagy visszajelzést, hogy ez lenne a jellemző irány” - mondta az Eduline-nak Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület vezetője.

Csák János kulturális és innovációs miniszter július végén jelentette be, hogy a kormány a korábbinál nagyobb szabadságot ad bizonyos tanulmányi ügyekben az egyetemeknek és főiskoláknak – például magul dönthetnek arról, hány pontot adnak a felvételizőknek a nyelvvizsgáért, és hogy milyen nyelvvizsga-követelményhez kötik a diplomák kiadását.

A jelenlegi szabályok alapján az alapszakos diploma megszerzéséhez legalább egy B2-es, vagyis középfokú nyelvvizsga kell, több képzésen - például a népszerű gazdasági BSc-szakokon - azonban emellett egy szaknyelvi vizsgát is kell tenni.

A legnépszerűbb egyetemeken valószínűleg nem fognak lazítani a szabályokon, az elsőévesek zöme ugyanis eleve nyelvvizsgával érkezik. Korábban írtunk arról, hogy a HVG-rangsor adatai alapján a Budapesti Corvinus Egyetemen százból például kilencvenkilenc felvett hallgatónak van legalább egy középfokú nyelvvizsgája. A nyelvvizsgával felvettek aránya alapján összeállított rangsor második helyén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem áll 90,31 százalékkal, a harmadik pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem 89,63 százalékkal.

Más felsőoktatási intézményekben viszont valóban komoly problémát okozott az elmúlt években, hogy a hallgatók egy része nem tudta átvenni a diplomáját, mert nem volt meg az ehhez szükséges nyelvvizsgája – nekik 2020-ban és 2021-ben is „amnesztiát” hirdetett a kormány.

Nyelvtudás nélkül mit ér a diploma?

Bár júliusban, közvetlenül az intézkedés bejelentése után Rozgonyi Zoltán még azt mondta, „a jelenlegi intézkedés megkérdőjelezi a nyelvtudás értelmét és fontosságát, aminek hosszútávon súlyos hatása lesz a társadalomra, az ország gazdaságára és a munkaerőpiacra is”, az egyetemektől érkező első hírek után már valamivel pozitívabban látja a helyzetet.

"Az eddigi visszajelzések alapján azt látjuk, hogy az egyetemek bemeneteli követelményei inkább emelik a nyelvtudás súlyát, látván azt, hogy sikeres hallgató azokból lesz, akik képesek legalább azon a nem túl magas, B2-es szinten tájékozódni a szakirodalomban, és kifejezni magukat. Belőlük lesznek az eredményes, az egyetemek elhelyezkedési statisztikáit és presztízsét is növelő hallgatói” – mondta Rozgonyi Zoltán. A nyelvi elvárások elengedése ugyanis nem csak az egyetemek presztízsét rombolná, de valószínűleg a diplomás szakemberek munkaerőpiaci elhelyezkedését is megnehezítené.