Több népszerű nyelvvizsgaközpont is kénytelen volt néhány ezer forinttal emelni a vizsgadíjakat.
Az Origó Nyelvi Centrum még július végén emelt az árakon – míg korábban 35 ezer forintba került egy komplex B2-es, vagyis középfokú nyelvvizsga, addig most már 40 500 forint. Ennek megfelelően drágább külön-külön az írásbeli és szóbeli is: az írásbeli díja 24 ezer forintról 27 500 forintra emelkedett, a szóbeli nyelvvizsga ára 3500 forinttal kerül többe.
A nemzetközileg akkreditált LanguageCert augusztus 1-jétől módosított az árain. 7000 forinttal drágultak a középfokú írásbeli és a szóbeli vizsgák, amelyek így 25 900 helyett 32 900 forintba kerülnek. Vagyis ha valaki különböző időpontokban szeretné letenni a komplex nyelvvizsgához szükséges részvizsgákat, összesen 14 ezer forinttal kell többet fizetnie. Jobban megéri tehát azonnal a komplex nyelvvizsgára menni, amelynek az ára 4000 forinttal nőtt, 40 900 forintról 44 900 forintra.
Bár az Euroexam honlapján nincs feltüntetve az áremelés dátuma, februárhoz képest itt is 7000 forinttal emelkedett a komplex nyelvvizsga ára (39 500 forintról 46 500 forintra) a külön írásbeli és szóbeli költségei pedig egységesen 4500 forinttal nőttek.
Nehéz helyzetben van a nyelvoktatási piac
Az elmúlt hónapokban többször írtunk arról, mennyire nehéz helyben van az egész nyelvoktatási piac. Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke nyáron azt mondta az Eduline-nak, hogy a kata megszűnése miatt a nyelviskoláknak "meg kell majd küzdeniük az egyébként is érzékelhető nyelvtanárhiány súlyosabbá válásával" és valószínűleg az óradíjak is magasabbak lesznek, ami sokakat eltántorít majd a nyelvtanulástól.
Néhány nappal később érkezett az a hír is, hogy az egyetemek és főiskolák átírhatják a diplomához szükséges nyelvvizsga-kötelezettség szabályait, holott az ágazat már addig is közel 40 százalékos piaci visszaeséstől szenvedett az elmúlt két év nyelvvizsga-amnesztiái miatt.A nyelviskoláknak és a nyelvvizsgaközpontoknak emellett a megugrott rezsiköltségeket is fedezniük kell a bevételeikből, ezért számítani lehetett arra, hogy előbb-utóbb magasabb óra- és vizsgadíjakat kénytelenek meghatározni.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
