Magyar Péter bejelentette, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Lannert Judit, a neves oktatáskutató lesz az oktatási miniszter a Tisza-kormányban.
2024-től is járnak majd pluszpontok a felsőoktatási felvételin, de intézményenként eltér, hogy mennyi.
2024-től átalakul a felvételi pontszámítás, az egyetemek és főiskolák maguk dönthetnek többek között arról is, hogy hány pluszpontot adnak a nyelvvizsgákért vagy nyelvtudásért a hozzájuk jelentkezőknek.
A legtöbb egyetemen a komplex B2-es és a felsőfokú, vagyis C1-es nyelvvizsgáért kaphatnak pluszpontot a jelentkezők. Többek között így lesz a Budapesti Corvinus Egyetemen, ahol egy középfokú vizsga 30, míg a felsőfokú 40 pontot ér. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a B2-es nyelvvizsgáért 28, a C1-esért 50 pont jár. Hasonlóan járnak el a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és az Állatorvostudományi Egyetemen is, utóbbinál viszont lényegesen kevesebbet ér a nyelvtudás: a középfokú 15, a felsőfokú nyelvvizsga pedig 20 pontot ér.
Vannak intézmények, ahol különbséget tesznek a komplex és a részvizsgák (szóbeli vagy írásbeli) között is. Így tesz például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is, ahol egy C1-es komplex vizsgért 50, míg a nem komplexért 25 pontot lehet kapni. Középfokú vizsgáért ebben a felosztásban pedig 36 és 18 pluszpont jár, aszerint, hogy komplex vagy nem komplex vizsgáról van szó. Hasonlóan töntöttek a Budapesti Metropolitan Egyetemen és a Miskolci Egyetemen is.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szakterületenként eltérő szabályokat hoztak: a bölcsész-, pedagógusképzés, jogi és társadalomtudományi területeken a középfokú 30, a felsőfokú komplex nyelvvizsga 50 pontot ér, míg az informatikai és műszaki területen az előbbiért 40, az utóbbiért pedig 60 pontot kaphatnak a felvételizők. A Semmelweis Egyetemen aszerint is különbséget tesznek majd, hogy milyen nyelvből vizsgázott a jelentkező. Német és angol nyelvből a B2-es komplex vizsgáért 10, a felsőfokúért pedig 20 pontot adnak. Míg a francia, olasz, spanyol, orosz, portugál és latin nyelven szerzett vizsgákért csak 8, illetve 20 pont jár.
Az alapfokért is járhat többletpont, de nincs egységes szabály
Korábban csak a közép- és felsőfokú nyelvvizsgákért lehetet többletpontot kapni, de a felvételi szabályok módosításával néhány egyetem úgy döntött, hogy már az alapfokú (B1/A2) bizonyítványt is díjazza majd pluszpontokkal. A Dunaújvárosi Egyetemen például 20 pontot fognak kapni az ilyen nyelvvizsgával rendelkező diákok, de az Óbudai Egyetemen és a győri Széchenyi István Egyetemen is jár pont az alapfokért.
Az összes felsőoktatási intézmény 2024-es pontszámítási rendszeréről itt találjátok a részletes tájékoztatót.
Lannert Judit, a neves oktatáskutató lesz az oktatási miniszter a Tisza-kormányban.
Lannert Juditot jelöli a leendő gyermek- és oktatásügyi miniszternek Magyar Péter. Összegyűjtöttük mit kell tudni róla.
Hiába a politikai fordulat és az egyetemi autonómia helyreállításának ígérete, a Közép-európai Egyetem (CEU) nem tervezi campusának visszaköltöztetését Budapestre.
Az egyetem közlése szerint szabályzatsértő módon került ki egy hallgatói gyűlést hirdető plakát április 22-én, ezért azt eltávolították. Az intézmény visszautasítja a retorziókra vonatkozó állításokat, és hangsúlyozza: a hallgatók véleménynyilvánítási szabadsága biztosított.
Elfogadta Magyar Péter felkérését Vitézy Dávid, ő lesz a Tisza-kormány közlekedési és beruházási minisztere. A válságban lévő vasút rendbetételét és egy új KRESZ bevezetését is kilátásba helyezte.
@eduline.hu Érdekel, hogyan szerezhetsz egyszerűen két pontot a matekérettségin? A@studium_generale matekosai elárulják neked! #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu
A Magyar Tudományos Akadémia kész visszafogadni a korábban leválasztott kutatóhálózatot, és ezt a szándékot a kutatóintézetek vezetőinek elsöprő többsége támogatja – egyetlen kivétellel. Az MTA megbeszéléseket kezdeményezett a Tisza Párttal is.
A leendő Miniszterelnökséget vezető miniszterről beszél mindenki, sokan nagy reményeket fűznek hozzá – többek között azért, mert rendszeresen az elszámoltatás és a jogi következmények érvényesítésének fontosságáról beszélt. Ruff Bálintot már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán is a lopás megítélésének kérdése foglalkoztatta.