Kapitány István: Miért nem működik az ország magas színvonalú oktatás nélkül?

Kapitány István, a Tisza Párt gazdaságfejlesztési és energetikai vezetője arról beszélt, hogy Magyarország lemaradása évről évre súlyosabb.

Mint mondta, az első Orbán-kormány 2010 és 2014 között az elsők között látott neki az oktatási rendszer szétverésének, a rövid távú politikai érdekeknek való alárendelésnek.

„A kormány átalakította a felsőoktatási rendszert, szűkíti az állami férőhelyek számát. 2020-21-ben a modellváltó egyetemek kialakításával csökkentette az intézményi autonómiát. A közoktatásban teljes központosítást hajtottak végre. A tanárok és diákok túlterheltek, a tananyag nem felel meg a XXI. századi elvárásoknak. Közben a tankötelezettség korhatárát 16 évre szállították le, így számos fiatal szakma és a munkaerőpiacra lépéshez szükséges készségek nélkül hagyta el az oktatást” – folytatta.

Egy év alatt nőtt azoknak a nyolcadikosoknak a száma, akik még az első szintet sem érték el a kompetenciamérésen matekból

Kapitány ezután arról beszélt, hogy a „reformok” mára beértek: romlik a közoktatás színvonala, és a magyar dákok egyre rosszabb eredményeket érnek el a teszteken matematikában és szövegértésben. A következmények egyre látványosabbak, hiszen a 25-34 éves korosztályban hosszú ideje stagnál a diplomások aránya, jóval az EU által kitűzött 45 százalékos célszám alatt.

A Tisza Párt gazdaságfejlesztési és energetikai vezetője szerint Magyarország lemaradása évről évre súlyosabb: a magyar egyetemeket kizárták az Erasmus és a Horizont programokból, melyek többek között az egyetemi kutatói munka finanszírozására és színvonalára voltak hatással. Sokan emiatt külföldi egyetemek felé vették az irányt, akik ezután jó eséllyel kint is fognak elhelyezkedni. A még itthon tanuló fiatalok majdnem fele gondolkodik külföldi munkavállaláson.

A kormány azonban a diplomások arányát könnyítésekkel akarta javítani: eltörölte a nyelvvizsga-kötelezettséget olyan szakokon is, ahol egyértelműen elvárt lenne. Mintegy 70 ezer állás betöltetlen, a becslések szerint ennek közel harmada diplomásokra vár. Budapesten és Nyugat-Európában is kelendő a jól képzett magyar munkaerő, miközben a szegényebb régiókban itthon a munkanélküliség továbbra is magas, hiszen nincs munkalehetőség.

„Eközben rekordszámú, több mint 730 ezer magyar él és dolgozik külföldön, akiknek nem tud jövőképet adni ez az ország. Az ő tudásuk és munkaerejük fájdalmasan hiányzik a magyar gazdaságból” – mondta Kapitány, hozzátéve, hogy a Tisza kiemelten fontosnak tartja a kivándorolt magyarok hazacsábítását, és mindent meg fognak tenni egy modern, jövőálló magyar gazdaság felépítéséért, ami minden magyar jólétét szolgálja majd.

Ennek pedig egyik alappillére a kiváló minőségű és mindenki számára elérhető oktatás

– zárta a videót.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.