Még nincsen itt a tanév vége, de már most durván megugrott a betöltetlen tanári állások száma
Az iskolákba főleg matematika- és fizikatanárt keresnek.
Kapitány István, a Tisza Párt gazdaságfejlesztési és energetikai vezetője arról beszélt, hogy Magyarország lemaradása évről évre súlyosabb.
Mint mondta, az első Orbán-kormány 2010 és 2014 között az elsők között látott neki az oktatási rendszer szétverésének, a rövid távú politikai érdekeknek való alárendelésnek.
„A kormány átalakította a felsőoktatási rendszert, szűkíti az állami férőhelyek számát. 2020-21-ben a modellváltó egyetemek kialakításával csökkentette az intézményi autonómiát. A közoktatásban teljes központosítást hajtottak végre. A tanárok és diákok túlterheltek, a tananyag nem felel meg a XXI. századi elvárásoknak. Közben a tankötelezettség korhatárát 16 évre szállították le, így számos fiatal szakma és a munkaerőpiacra lépéshez szükséges készségek nélkül hagyta el az oktatást” – folytatta.
Kapitány ezután arról beszélt, hogy a „reformok” mára beértek: romlik a közoktatás színvonala, és a magyar dákok egyre rosszabb eredményeket érnek el a teszteken matematikában és szövegértésben. A következmények egyre látványosabbak, hiszen a 25-34 éves korosztályban hosszú ideje stagnál a diplomások aránya, jóval az EU által kitűzött 45 százalékos célszám alatt.
A Tisza Párt gazdaságfejlesztési és energetikai vezetője szerint Magyarország lemaradása évről évre súlyosabb: a magyar egyetemeket kizárták az Erasmus és a Horizont programokból, melyek többek között az egyetemi kutatói munka finanszírozására és színvonalára voltak hatással. Sokan emiatt külföldi egyetemek felé vették az irányt, akik ezután jó eséllyel kint is fognak elhelyezkedni. A még itthon tanuló fiatalok majdnem fele gondolkodik külföldi munkavállaláson.
A kormány azonban a diplomások arányát könnyítésekkel akarta javítani: eltörölte a nyelvvizsga-kötelezettséget olyan szakokon is, ahol egyértelműen elvárt lenne. Mintegy 70 ezer állás betöltetlen, a becslések szerint ennek közel harmada diplomásokra vár. Budapesten és Nyugat-Európában is kelendő a jól képzett magyar munkaerő, miközben a szegényebb régiókban itthon a munkanélküliség továbbra is magas, hiszen nincs munkalehetőség.
„Eközben rekordszámú, több mint 730 ezer magyar él és dolgozik külföldön, akiknek nem tud jövőképet adni ez az ország. Az ő tudásuk és munkaerejük fájdalmasan hiányzik a magyar gazdaságból” – mondta Kapitány, hozzátéve, hogy a Tisza kiemelten fontosnak tartja a kivándorolt magyarok hazacsábítását, és mindent meg fognak tenni egy modern, jövőálló magyar gazdaság felépítéséért, ami minden magyar jólétét szolgálja majd.
Ennek pedig egyik alappillére a kiváló minőségű és mindenki számára elérhető oktatás
– zárta a videót.
Az iskolákba főleg matematika- és fizikatanárt keresnek.
Radics Béla többek között arról kérdezte Lannert Judit leendő oktatási minisztert a meghallgatásán, mi lesz a hároméves szakképzéssel, ha 18 évre emeli a Tisza a tankötelezettséget. Egy 2022-es kutatás szerint azonban a tankötelezettség 16 évre csökkentésével többek között a diákok esélye a lemorzsolódásra 70 százalékkal emelkedett.
A Lannert Juditnak küldött levelében a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha visszatérne az a korábbi helyzet, amikor az óvodában kizárólag főiskolai végzettségű pedagógusok foglalkozhattak a gyermekekkel, és az „óvodai nevelő” státusz kivezetésére konstruktív javaslataik vannak.
Kevesebb tárgyból és csak három évfolyamon mérik majd a kompetenciákat.
Az inzulin, a cukorbetegség és a genetikai számolások is előkerültek az idei emelt biológiaérettségin, amelyről megoszlottak a diákvélemények. Volt, aki „szörnyűnek” nevezte a feladatsort, mások szerint azonban könnyebb volt, mint a tavalyi vizsga.
Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.
Akadémiai szabadság, átlátható finanszírozás, az Erasmus-program helyreállítása és az oktatás egészének újragondolása – többek között ezekről beszélt Lannert Judit a hétfői meghallgatásán, ahol a magyar felsőoktatás helyzetét is értékelte.
Az Állami Számvevőszék vizsgálata után távozik az egyetem rektora, aki lemondásával akarja biztosítani, hogy az intézmény közössége mentesüljön a vitáktól, és továbbra is zavartalanul a szakmai munkára fókuszálhasson.