Kapitány István: Miért nem működik az ország magas színvonalú oktatás nélkül?

Kapitány István, a Tisza Párt gazdaságfejlesztési és energetikai vezetője arról beszélt, hogy Magyarország lemaradása évről évre súlyosabb.

Mint mondta, az első Orbán-kormány 2010 és 2014 között az elsők között látott neki az oktatási rendszer szétverésének, a rövid távú politikai érdekeknek való alárendelésnek.

„A kormány átalakította a felsőoktatási rendszert, szűkíti az állami férőhelyek számát. 2020-21-ben a modellváltó egyetemek kialakításával csökkentette az intézményi autonómiát. A közoktatásban teljes központosítást hajtottak végre. A tanárok és diákok túlterheltek, a tananyag nem felel meg a XXI. századi elvárásoknak. Közben a tankötelezettség korhatárát 16 évre szállították le, így számos fiatal szakma és a munkaerőpiacra lépéshez szükséges készségek nélkül hagyta el az oktatást” – folytatta.

Egy év alatt nőtt azoknak a nyolcadikosoknak a száma, akik még az első szintet sem érték el a kompetenciamérésen matekból

Kapitány ezután arról beszélt, hogy a „reformok” mára beértek: romlik a közoktatás színvonala, és a magyar dákok egyre rosszabb eredményeket érnek el a teszteken matematikában és szövegértésben. A következmények egyre látványosabbak, hiszen a 25-34 éves korosztályban hosszú ideje stagnál a diplomások aránya, jóval az EU által kitűzött 45 százalékos célszám alatt.

A Tisza Párt gazdaságfejlesztési és energetikai vezetője szerint Magyarország lemaradása évről évre súlyosabb: a magyar egyetemeket kizárták az Erasmus és a Horizont programokból, melyek többek között az egyetemi kutatói munka finanszírozására és színvonalára voltak hatással. Sokan emiatt külföldi egyetemek felé vették az irányt, akik ezután jó eséllyel kint is fognak elhelyezkedni. A még itthon tanuló fiatalok majdnem fele gondolkodik külföldi munkavállaláson.

A kormány azonban a diplomások arányát könnyítésekkel akarta javítani: eltörölte a nyelvvizsga-kötelezettséget olyan szakokon is, ahol egyértelműen elvárt lenne. Mintegy 70 ezer állás betöltetlen, a becslések szerint ennek közel harmada diplomásokra vár. Budapesten és Nyugat-Európában is kelendő a jól képzett magyar munkaerő, miközben a szegényebb régiókban itthon a munkanélküliség továbbra is magas, hiszen nincs munkalehetőség.

„Eközben rekordszámú, több mint 730 ezer magyar él és dolgozik külföldön, akiknek nem tud jövőképet adni ez az ország. Az ő tudásuk és munkaerejük fájdalmasan hiányzik a magyar gazdaságból” – mondta Kapitány, hozzátéve, hogy a Tisza kiemelten fontosnak tartja a kivándorolt magyarok hazacsábítását, és mindent meg fognak tenni egy modern, jövőálló magyar gazdaság felépítéséért, ami minden magyar jólétét szolgálja majd.

Ennek pedig egyik alappillére a kiváló minőségű és mindenki számára elérhető oktatás

– zárta a videót.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.