25 962 diák tanult hat-vagy nyolcosztályos gimnáziumban a 2024/2025-ben, amely nagyjából megegyezik az előző tanévek adataival – derült ki a KSH adataiból. Annak ellenére nem emelkedett a férőhelyek száma, hogy a „kisgimnáziumi” férőhelyek után óriási az igény. A tavalyi felvételi eljárásban volt olyan topgimnázium, ahol az egyik tagozatra mintegy tízszeres volt a túljelentkezés.
38 helyre 369-en jelentkeztek tavaly az ELTE Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium (HVG-rangsor 1. helyezés) nyolcosztályos gimnáziumi tagozatára. Nem voltak sokkal könnyebb helyzetben azok a hatodikosok sem, akik 6+1 évfolyamos képzést jelölték meg a Radnótiban, hiszen a 32 helyre 300 diák szeretett volna bekerülni.
Hasonlóan brutális volt a túljelentkezés a 2026-os HVG-rangsorának második helyezettjénél, ugyanis a Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnáziumban, ugyanis
6 évfolyamos képzésen (emelt angol): 48 helyre 414-en jelentkeztek, közülük első helyen 121-en,
6 évfolyamos képzésen (emelt német): 16 helyre 113-an jelentkeztek, közülük első helyen 32-en.
A HVG 2026-os gimnáziumi rangsorában 24. helyen álló Budapest XVII. Kerületi Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium nyolcosztályos tagozatánál az emelt angol képzésén a 45 helyre 258-an, míg az emelt német képzésén meghirdetett 15 helyre 192-en adták be a jelentkezésüket.
Spontán jelenség vagy rendszerszintű probléma, ha jobb körülmények között élő tanulókat a szülők olyan iskolába viszik, ahol alig vagy nincsenek hátrányos helyzetű diákok? Mit lehet ez ellen tenni, és ha minden így marad, annak milyen következményei lehetnek? Nahalka István oktatáskutatóval beszélgettünk.
A túljelentkezés pedig a szóbeli behívási ponthatárokon is meglátszott, hiszen a hatodikosokat a legjobb gimnáziumokba átlagosan 73-75 ponttól hívták be. A negyedikeseknél pedig magyarból és matekból is bőven 40 pont feletti írásbelire volt szükség, hogy valakit behívjanak szóbelizni egy elitgimibe. (A top100-as gimnáziumi listán szereplő intézmények többségénél indítanak a hagyományos 4 évfolyamos képzés mellett kisgimnáziumi osztályokat is.)
Hiába nagy lenne az igény, a 6 és 8 évfolyamos képzések férőhelyei gyakorlatilag évek óta változatlanok:
· a 2024/2025-ös tanévben: 25 962 fő
· a 2023/2024-es tanévben: 25 924 fő
· a 2022/2023-as tanévben: 25 855 fő
tanult 5-8. évfolyamon gimnáziumban a KSH adatai szerint.
Ez nem meglepő. Az elmúlt évek oktatáspolitikai döntései inkább a szakképzés irányába terelnék nyolcadik osztály után a diákokat. (Az Eduline-on korábban részletesen foglalkoztunk azzal, hogy ha egy technikumi diák jól tanul, akkor magasabb ösztöndíjat kap, mint például egy általános orvosi szakra járó egyetemista.)
Hogy a kisgimnáziumi képzések mégis miért annyira népszerűek, annak több oka is van. Egyrészt felső elején elindul egyfajta szegregációs folyamat, mert ezekbe az osztályokba javarészt magasabb státuszú családokból érkező gyerekek szeretnének bekerülni. Egy 2019-es kutatás szerint 6 vagy 8 osztályos képzésekre szinte kizárólag olyan gyerekek felvételiznek, akiknek a szülei képesek külön foglalkozni velük, van ehhez képességük, motivációjuk és anyagi hátterük, el tudnak járni a kinézett intézményekbe nyílt napokra.
Azok, akik bejutnak, ebből fakadóan is jobban teljesítenek, amit többek között a kompetenciamérések eredményei is alátámasztanak. Matekból például a 2024-es mérésen is a budapesti nyolcosztályos gimnáziumba járó hatodikos diákok alsó hangon mintegy 200 ponttal jobb eredményt értek el az országos átlagnál, de a budapesti átlagot is minimum körülbelül 100 képességponttal meghaladták.
Ebben természetesen az is benne van (a 2019-es kutatás adatai alapján), hogy az egyes iskolákban az osztálylétszám 20-30 százalékkal csökken hetedikre, olyan sokan mennek el gimnáziumba, hátrahagyva azokat a diákokat, akik jellemzően még csak meg sem próbálják a felvételit.
Másrészt a fő érv az iskolaváltás - vagyis a hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba felvételizés - mellett az, hogy a szülők elégedetlenek az általános iskolával – például a szaktanári ellátottsággal, az osztályközösséggel - ezért keresnek jobbat.
Radikális átalakuláson ment keresztül a magyar közoktatás az elmúlt másfél évtizedben: a helyi döntések szerepe visszaszorult, az állami központosítás megerősödött, miközben csökkentek az oktatásra fordított források és romlottak a tanulói teljesítmények – állapítja meg az Educatio folyóiratban megjelent friss tanulmány.
