Ezekben a budapesti kisgimnáziumban írták a hatodikosok a legjobb kompetenciamérést matekból

Egy kivétellel mindegyik elitgimiben rontottak a hatodikosok.

Az Oktatási Hivatal márciusban hozta nyilvánosságra a 2024-es kompetenciamérés eredményeit, amelyből kiderült, hogy matekból minden évfolyamon rosszabb eredmények születtek, mint az előző évben.

A hatodikosok országos átlaga csak 1464 pont volt. A legjobban a budapesti diákok teljesítettek, hiszen átlagban 1522 pontot szereztek. A képzeletbeli dobogó második fokára Vas megyei hatodikosok állhattak fel (1504 pont), míg a harmadik helyet a Csongrád-Csanád megyei tanulók (1487 pont) érték el. Azt érdemes megjegyezni, hogy tavaly a hatodikosoknál matekból a főváros mellett ugyanezek a megyék végeztek élen, de akkor a top3-ba 1500 alatti eredménnyel nem lehetett bejutni.

Ezután megnéztük, hogy melyik budapesti gimnáziumban szerezték a 6. osztályba járók a legtöbb pontot a 2024-es kompetenciamérésen matekból.

A top10-es lista a következőképpen alakult:

  1. ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium: 1752 képességpont (2023-ban 1732 képességpont)
  2. Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium: 1732 képességpont (2023-ban 1784 képességpont
  3. Kempelen Farkas Gimnázium: 1730 képességpont (2023-ban 1737 képességpont)
  4. Újpesti Babits Mihály Gimnázium: 1706 képességpont (2023-ban 1709 képességpont)
  5. Budapest XVII. Kerületi Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium: 1699 képességpont (2023-ban 1766 képességpont) és a Deák Téri Evangélikus Gimnázium: 1699 képeségpont (2023-ban 1745 képességpont)
  6. Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium: 1697 képességpont (2023-ban 1727 képességpont)
  7. Jedlik Ányos Gimnázium: 1689 képességpont (2023-ban 1731 képességpont)
  8. Németh László Gimnázium: 1669 képességpont (2023-ban 1706 képességpont)
  9. Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium: 1643 képességpont (2023-ban 1729 képességpont)

Az adatokból látszik, hogy a Radnótit leszámítva mindegyik topgimiben visszaestek matekból a pontszámok. Legjobban a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium romlott a hatodikosok teljesítménye, hiszen 86 ponttal értek el kevesebb pontot, mint kortársaik az előző évben.

A kompetenciamérések eredményeivel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.