Így sikerült a negyedikesek és hatodikosok központi felvételije az ország egyik legjobb gimnáziumában

Tavalyhoz képest magyarból 5 pontot javítottak a hatodikosok, minden más esetben azonban némileg elmaradnak a pontszámok a 2024-es eredményekhez képest az ország negyedik legjobb gimnáziumában.

  • Székács Linda

Nyilvánosságra hozta a központi írásbeli felvételi eredményeket az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium. A HVG 2025-ös középiskolai rangsorában negyedik helyen szereplő intézményben nyolc- és hatosztályos gimnázium lévén negyedikes és hatodikos diákok mérettették meg magukat.

A nyolcosztályos gimnáziumba készülő 4. osztályosok összesített eredménye 76,06 pont lett a maximum elérhető 100 pontból.

Magyarból 37,6 pontot értek a negyedikesek, ami több mint 5 ponttal meghaladja a tavalyi 32,2 pontos átlageredményt az intézményben. Matematikából pedig 38,46 pontot értek el a diákok, ami viszont némileg elmarad a 2024-es 39,4 pontos pontátlagtól.

 

Képernyőfotó

A hatosztályos gimnáziumba készülő 6. osztályos tanulók összesített eredménye 62,32 pont lett.

Magyarból az átlageredmény idén 32,6 pont, matematikából pedig 29,72 pont. Ez mindkét esetben némileg elmarad az elmúlt évek eredményeitől. Magyarból például 2024-ben 33 pontot, 2023-ban pedig 36,7 pontot értek el a felvételizők. Matematikából tavaly 31,6 volt az átlag, 2023-ban pedig 32,5 pont.

 

Képernyőfotó

Nehezebb volt, mint a korábbi években?

A központi írásbeli felvételit január 18-án délelőtt 10-től több mint 68 ezer diák írta meg országszerte. Közülük több mint 51 ezren nyolcadikosok, körülbelül tízezren hatodikosok és hétrezren negyedikes diákok voltak. Az Eduline által megkérdezett szaktanárok szerint bár a kapott feladatlapok magyarból és matekból is azt a sémát követték, mint az elmúlt években és ismerős típusfeladatokkal találkozhattak a diákok, a feladatok megértése több esetben is problémát okozhatott.

A nyolcadikosok magyar feladatlapjával kapcsolatban Kovács Krisztina magyar-történelem szakos tanár például azt mondta;

bár egy csomó esetben úgy néztek ki a feladatok, mintha agyongyakoroltakkal találkoznának a gyerekek, viszont majdnem mindegyikben volt egy kis turpisság.

Központi írásbeli 2025

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.