Az Oktatási Hivatal adatai alapján több mint 51 ezer nyolcadikos diák írta meg szombat délelőtt a központi írásbeli felvételi vizsgát magyarból és matematikából. A diákok többsége már délben elhagyta a tantermeket, állításuk szerint túl sok meglepetés nem érte őket, de volt 1-2 trükkös feladat az idei felvételiben.
Magyarból mondatelemzéssel, szövegértéssel, névalkotással és verselemzéssel is találkoztak a diákok a központi írásbeli felvételin január 18-án szombaton. Matematikából főként logikai feladatokat kaptak, de volt 1-2 meglepetés is.
Rosszabbra számítottak
Nehezebbnek érezte, mint a korábbi évek feladatlapjait, de összességében rosszabbra számított a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumba készülő Noel a központi írásbeli felvételin magyarból.
A termekből éppen csak kilépett diákok, a budapesti Mira és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Noel emlékei szerint a 2025-ös központi írásbelin magyarból kaptak szövegértést, idén is kellett szólásokat és közmondásokat megfejteniük és "lefordítani" őket, továbbá főnevekből kellett személyneveket alkotniuk, és régies "szlengeket" mostani magyar nyelvre átírniuk.
Idén sem maradt el mindezek mellett a szövegalkotás feladat. A nyolcadikosoknak arról kellett egy rövidebb esszét írniuk 2-2 érvvel és ellenérvvel, hogy testvérekkel vagy egykeként jobb-e az élet. Volt, aki magát a témát furcsának találta, de az Eduline által megkérdezett diákok többségének sikerült a megadott időn belül, feltételezhetően jól megírnia.
A feladatok közül sem Mirát, sem Noelt, és a szintén budapesti Tímeát sem érték nagy meglepetések. A diákok mindegyike legalább szeptember óta készült a megmérettetésre. Jártak az iskoláikban tartott felvételi előkészítőkre, de vannak közülük, akik heti egyszer magátanárral is készültek.
Nehezebb volt, mint a korábbi években
Mint ahogy az szinte minden évben lenni szokott, a matekról már kevésbé pozitívan és mosolygósan nyilatkoztak a diákok a szerkesztőségünknek.
A szintén Budapesten élő Benett szerint a matek feladatsor furcsa volt. A Neumann János Informatikai Technikumba készülő fiút meglepetésként érte például a koordinátageometriás feladat, míg Mirának egy visszafelé gondolkodást igénylő szöveges feladat volt a legnehezebb. Ebben egy megadott számsor alapján kellett kilogikázniuk, hogy mi lehet az első szám benne.
Olyan feladatok voltak, mint a korábbi években, de nehezebbek
- véli a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnáziumba készülő diáklány.
Tímea szerint a feladatsorban kifejezetten sok volt a logikai feladat. Ő személy szerint több egyenletes példára számított, a többiek viszont nem bánják, hogy ezekben nem bővelkedett a feladatsor.
Meglesznek a szükséges pontok?
Az idei központi felvételi számos diák és szülő számára stresszesebb, mint a korábbi években, hiszen a tankerületek javaslatára több állami gimnázium is minimumponthatárokat vezetett be. Gimnáziumi képzésre például egyes intézményekben legalább 50 pontos központi felvételi eredménnyel lehetne bekerülni, míg a nyelvi előkészítős osztályokba 60 a ponthatár.
Mindezek ellenére az általunk megkérdezett diákok nem aggódnak. Úgy vélik, sikerült azt az eredményt hozniuk, amit szerettek volna. De volt közöttük olyan is, aki csak azért írta meg a központi írásbelit, hogy tesztelje a tudását. A hatosztályos gimnáziumba járó Tímea például nem tervez másik iskolába jelentkezni. Marad ott, ahová eddig is járt, csak szerette volna kihívás elé állítani magát.
A központi felvételiről szóló tudósításunkat itt nézhetitek meg:
Évekig kiszorultak az iskolákból, most azonban több civil szervezet is abban bízik, hogy ismét tarthat foglalkozásokat a diákoknak. Arról kérdeztük őket, mi történt velük a korlátozások óta, és mit várnak az új tanévtől.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem elég az egyes pedagógusok teljesítményét vizsgálni, az is meghatározó, milyen intézményben és milyen feltételek között dolgoznak. Miközben az új tanév előtt több pozitív változás is történt, ezek jellemzően nem igényeltek plusz költségvetési forrást. Továbbra is komoly kérdések vannak a tankerületi és a szakképzési rendszer körül, a NOKS-dolgozók országos akcióba kezdtek a béremelésükért, a gyógypedagógiai intézmények egy részében pedig a PSZ szerint „katasztrofális állapotok” vannak.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Idén kevesebb gyerek tért vissza az óvodákba, illetve kezdte meg első óvodai évét, mint tavaly. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint összesen 319 ezer óvodás kezdte meg a 2026/2027-es nevelési évet, csaknem hatezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
@eduline.hu Mi történik, ha egy iskolaigazgató-jelöltet a tantestület fele támogat, a másik fele viszont nem? Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét kérdeztük. #eduline #iskolaigazgatók #sinkaedit #iskola #tanár
♬ eredeti hang - eduline.hu
Október közepén jöhet a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók béremelésének első lépcsője, a második pedig 2027. január 1-jétől – jelentette be Magyar Péter a kormány döntéseiről tartott sajtótájékoztatón.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
