Az iskolai szegregáció már az általános iskolában megjelenik, a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba döntően csak a jobb helyzetű családok gyerekei kerülnek be - derül ki egy friss kutatásból. Egyes iskolákban az osztálylétszám 20-30 százalékkal lecsökken hetedikre, olyan sokan mennek el gimnáziumba, hátrahagyva azokat a diákokat, akik jellemzően mégcsak meg sem próbálják a felvételit.
A kisgimnáziumok a szegregációs jéghegy csúcsát jelentik a magyar oktatási rendszerben - írta meg a frissen megjelent ELTE-s Új kutatások a neveléstudományban kötet alapján az Index. A kutatás azt a kérdést járja körbe, miért van az, hogy az előnytelen összetételű általános iskolákba járóknak "szinte esélyük sincs még csak arra sem, hogy egyáltalán megpróbálkozzanak” a felvételivel.
Számos középiskolába úgy lehet csak bejutni, hogy a diákok a jelentkezést előzőleg sikeresen megírják a központi felvételi feladatsort - a vizsgára való jelentkezésnek egyébként éppen ma jár le a határideje. Azonban hiába az egyéni tudásfelmérés, a hat- és nyolcosztályos elitgimik a végén mégis a tágabb értelemben vett elit gyermekeinek gyűjtőhelyei lesznek - írja az Index.
Berényi Eszter - a kutatás szerzője - számításai alapján elég egyértelmű, hogy döntően a jobb helyzetű családok próbálkoznak azzal, hogy hamarabb kilépjenek az általános iskolai képzésből, vagyis a hat- és nyolcosztályos iskolákba ők íratják elsősorban gyerekeiket. Az oktatáskutató egyik alapmegállapítása, hogy a többiek jellemzően nem a felvételin buknak el, odáig ugyanis el sem jutnak.
Az országos kompetenciamérések adatai alapján a magyar általános iskolák 40 százalékából egyetlen gyerek sem próbál felvételizni negyedikben vagy hatodikban (a falusi iskolák 60 százalékában ez a helyzet), miközben más intézményekből (ez főleg a megyeszékhelyek és a főváros jobb általánosaira jellemző) az osztálylétszám 20-30 százalékkal is csökken hetedikre, olyan sokan mennek el gimnáziumba.
Kisgimnáziumba szinte kizárólag olyan gyerekek felvételiznek, akiknek a szülei képesek külön foglalkozni velük, van ehhez képességük, motivációjuk és anyagi hátterük, el tudnak járni a kinézett intézményekbe nyílt napokra. Azonban mint kiderült, a fő érv az iskolaváltás - vagyis a hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba felvételizés - mellett az, hogy elégedetlenek az általános iskolával, ezért jobbat keresnek.
Ez pedig nemcsak az osztályközösséget, a tanórai dinamikát és a barátságokat terheli meg, hanem sokszor az iskola és a család közötti viszonyt is. Jellemző a titkolózás, a szülők, ameddig lehet, nem akarják nagy dobra verni az általános iskolában, hogy elvinnék a gyereket, nehogy retorzió érje őket - írják.
Tehetséggondozás vagy szegregáció?
Ugyanezt nagyban a PISA-vizsgálatok is többszörösen igazolták: a magyar oktatási rendszer különösen rossz a társadalmi hátrányok leküzdésében, az iskola nem képes megadni az esélyt azoknak, akik otthonról azt nem kapták meg. Az egyházi intézmények extra támogatásával és a hat- és nyolcosztályos gimnáziumi rendszerrel az állam kifejezetten erősíti a korai szegregációt, biztosítva a középosztálynak azokat a helyeket, ahol nem kell vegyülniük - fogalmaznak, hozzátéve: bár ez sokszor tehetséggondozásnak látszik, a nemzetközi összehasonlítások szerint azok a sikeres iskolarendszerek, amelyek egyszerre képesek magas összteljesítményre és egyenlőségre, esélymegadásra.
Megállt a zuhanás? Így teljesítettek a PISA-felmérésen a magyar diákok
Tegnap jelent meg a friss, 2018-ban készült PISA-felmérés eredménye. A magyar diákok, bár jobban teljesítettek mint három éve, a pontok még mindig jóval alacsonyabbak, mint a korábbi - 2003, 2006 - felmérésekben elért eredmények.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
