szerző:
Fuchs Viktória
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Finnországban nincs a magyarországihoz hasonló teljesítményértékelési rendszer, mégis nagy hangsúlyt kap az önreflexió. A magyar TÉR sok tanár szerint rengeteg sebből vérzik, kezdve azzal, hogy a pedagógusok korlátozott számban juthattak a kiemelkedő kategóriába, odáig, hogy az alapfeladatok színvonalas elvégzése kevésbé fontos az értékelésben az önként vállalt többletfeladatokhoz képest.

A Fórum 2025 őszi alkalmain a TÉR-ről volt szó, az esemény összefoglalója nemrég jelent meg. A fórumon résztvevők elmondták a véleményüket a TÉR céljairól, módszereiről, erősségeiről és gyengeségeiről, majd megosztották javaslataikat arról, hogy hogyan lehetne javítani a rendszer működésén. A beszélgetésben szó volt a finn megközelítésmódról is.

Teljesítményértékelés Finnországban

A finn gyakorlatban nincs olyan típusú formális pedagógusértékelési rendszer, mint a Magyarországon bevezetett TÉR, de nagy hangsúlyt kap az önreflexió és az önértékelés.

Mint a Szabad Vonalzó írja, az igazgatók és a beosztottak közötti kapcsolat jellemző eleme az egyeztetés. A rendszer kevéssé hierarchikus, ezért könnyű beszélgetni a vezetőkkel, akik oda tudnak figyelni a pedagógusok egyéni szempontjaira és jóllétére is. Például, az órarend és az éves feladatok kialakításakor figyelembe veszik, ha valaki messzebbről jár dolgozni, vagy speciális családi elfoglaltságok terhelik a mindennapjait az adott tanévben. Az anyagi ösztönzés helyett a szervezeti rugalmasság és nyitottság a motiváló tényező. Nem gyakori a többletmunka, de ha mégis előfordul, elsősorban erkölcsi megbecsüléssel jár.

Ezek hátterében a Finnországban általánosan jellemző bizalmi kultúra áll. Az oktatás vezetői nemcsak bíznak a tanárokban, de meg is becsülik őket, hiszen tudják, mind azért dolgoznak, hogy minőségi oktatást nyújtsanak a diákoknak.

Nincs olyan jogszabály, amely kizárólag a pedagógusok továbbképzésére vonatkozna, minden szakterületen a munkáltató felelőssége, hogy kompetens munkavállalókkal rendelkezzen. Ennek ellenére a városi önkormányzatok általában évente szerveznek egy hetes képzéseket a tanáraiknak. Ezek fizetett munkaidőben zajlanak, ingyenesek, és tartalmuk aszerint alakul, hogy mire van a legnagyobb szükség az adott intézményben vagy térségben. A tanárok részvétele a szakmai fejlődést és a jóllétet szolgálja, és ritkán jár pénzben kifejezhető előnyökkel.

 

Finnországban nincs formális pedagógusértékelési rendszer, de fontos az önreflexió és az önértékelés

Ráfér a fejlesztés TÉR-re

Bár a fórumon megjegyezték, hogy hasznos, hogy a TÉR-rel az iskolákban megjelent az önértékelés, de bírálták az értékelési szempontok, az eredmények pontozása és az anyagi elismerés miatt. Mint mondták, az értékelésen túl nagy volt a hangsúly a tanításon kívüli szempontokon, miközben nem kapott kellő figyelmet az, ha valaki „csak” kiválóan tanít, vagy az, hogy sok feszültséget okozott a pontozás rendszere. Mivel korlátozott volt azoknak a száma, akik a nagyobb anyagi előnnyel járó, felsőbb sávokba kerülhettek, volt olyan intézmény, ahol jól dolgozó kollégákat kellett lepontozni, ami felmondáshoz is vezetett.

A TÉR fejlesztésével kapcsolatos, a fórumon megfogalmazott javaslatok között szerepelt többek között, hogy

  • a rendszer legyen kevésbé központosított, és adjon lehetőséget, hogy egy közös kereten belül az intézmények és a pedagógusok maguk alakítsák a szempontokat, és a pedagógiai programjukra építve, saját iskolai szükségleteiknek megfelelően értékelhessék a pedagógusok munkáját.
  • A résztvevők nem tartották elfogadhatónak, hogy az alapfeladatok színvonalas elvégzése alárendelt szerepet kap az értékelésben az önként vállalt többletfeladatokhoz képest.
  • A rendszer olyan vállalásokra ösztönözze a pedagógusokat, amelyek a szakmai fejlődésüket szolgálják – inkább minőségként, mint mennyiségként megjelölve az ezzel kapcsolatos célokat.
  • Abban is egyetértés volt, hogy a TÉR keretében jelenleg alkalmazott pontozási rendszer szubjektív, nem méltányos és nem motiválja a szakmai fejlődést, tehát általában véve alkalmatlan a kitűzött szakpolitikai célok elérésére.
  • Pontozás helyett a pedagógusok önreflexióira, szakmai beszélgetésekre, közösen kialakított célokra és együttműködésre kellene épülnie az értékelésnek.
  • Az alapfeladatok elvégzéséért mindenkinek meg kell kapnia a bérét. A célfeladatokhoz kapcsolódó többletpénz csak eseti jellegű, vagy az adott tanévben adható pótlék lehet, ami nem épülhet be a havi bérbe. Az ilyen anyagi juttatások mértéke és odaítélési szempontjai pedig előre meghatározottnak, jól átláthatónak és nyilvánosnak kell lenniük.

Utólag változtatták meg a teljesítményértékelés eredményeit?

Október végén az Eduline is megírta, hogy pedagógusok arról számoltak be a TÉR-rel kapcsolatban, hogy volt, aki szándékosan nem kapta meg a béremeléshez szükséges pontszámot, vagy tankerületi utasításra utólag változtatták meg a teljesítményértékelésen elért eredményeiket. A teljesítményértékelés utáni béremelésből egyébként tavaly több mint 24 ezer pedagógus maradt ki, de a legtöbben mindössze bruttó 20–30 ezer forinttal kaptak többet. Mindez annak fényében nem is meglepő, hogy a PDSZ korábbi felmérése szerint a pedagógusok majdnem fele úgy tudta, limitálva volt, hogy mennyi pedagógus érheti el a kiemelkedő kategóriához szükséges pontszámot. A tankerületi központok vezetői azonban tagadták, hogy arra utasították volna az iskolaigazgatókat, hogy korlátozzák, hogy egy tantestületen belül hány pedagógus kerülhet a kiemelkedő kategóriába. Bár a pedagógusok képviselete és a Belügyminisztérium korábban leült tárgyalni tanárok életpályáját és bérezését érintő kérdésekben, de ez nem hozott eredményt.

A 2026-os pedagógus bértábláról az alábbi cikkben írtunk.