Finnországban nincs a magyarországihoz hasonló teljesítményértékelési rendszer, mégis nagy hangsúlyt kap az önreflexió. A magyar TÉR sok tanár szerint rengeteg sebből vérzik, kezdve azzal, hogy a pedagógusok korlátozott számban juthattak a kiemelkedő kategóriába, odáig, hogy az alapfeladatok színvonalas elvégzése kevésbé fontos az értékelésben az önként vállalt többletfeladatokhoz képest.
A Fórum 2025 őszi alkalmain a TÉR-ről volt szó, az esemény összefoglalója nemrég jelent meg. A fórumon résztvevők elmondták a véleményüket a TÉR céljairól, módszereiről, erősségeiről és gyengeségeiről, majd megosztották javaslataikat arról, hogy hogyan lehetne javítani a rendszer működésén. A beszélgetésben szó volt a finn megközelítésmódról is.
Teljesítményértékelés Finnországban
A finn gyakorlatban nincs olyan típusú formális pedagógusértékelési rendszer, mint a Magyarországon bevezetett TÉR, de nagy hangsúlyt kap az önreflexió és az önértékelés.
Mint a Szabad Vonalzó írja, az igazgatók és a beosztottak közötti kapcsolat jellemző eleme az egyeztetés. A rendszer kevéssé hierarchikus, ezért könnyű beszélgetni a vezetőkkel, akik oda tudnak figyelni a pedagógusok egyéni szempontjaira és jóllétére is. Például, az órarend és az éves feladatok kialakításakor figyelembe veszik, ha valaki messzebbről jár dolgozni, vagy speciális családi elfoglaltságok terhelik a mindennapjait az adott tanévben. Az anyagi ösztönzés helyett a szervezeti rugalmasság és nyitottság a motiváló tényező. Nem gyakori a többletmunka, de ha mégis előfordul, elsősorban erkölcsi megbecsüléssel jár.
Ezek hátterében a Finnországban általánosan jellemző bizalmi kultúra áll. Az oktatás vezetői nemcsak bíznak a tanárokban, de meg is becsülik őket, hiszen tudják, mind azért dolgoznak, hogy minőségi oktatást nyújtsanak a diákoknak.
Nincs olyan jogszabály, amely kizárólag a pedagógusok továbbképzésére vonatkozna, minden szakterületen a munkáltató felelőssége, hogy kompetens munkavállalókkal rendelkezzen. Ennek ellenére a városi önkormányzatok általában évente szerveznek egy hetes képzéseket a tanáraiknak. Ezek fizetett munkaidőben zajlanak, ingyenesek, és tartalmuk aszerint alakul, hogy mire van a legnagyobb szükség az adott intézményben vagy térségben. A tanárok részvétele a szakmai fejlődést és a jóllétet szolgálja, és ritkán jár pénzben kifejezhető előnyökkel.
Ráfér a fejlesztés TÉR-re
Bár a fórumon megjegyezték, hogy hasznos, hogy a TÉR-rel az iskolákban megjelent az önértékelés, de bírálták az értékelési szempontok, az eredmények pontozása és az anyagi elismerés miatt. Mint mondták, az értékelésen túl nagy volt a hangsúly a tanításon kívüli szempontokon, miközben nem kapott kellő figyelmet az, ha valaki „csak” kiválóan tanít, vagy az, hogy sok feszültséget okozott a pontozás rendszere. Mivel korlátozott volt azoknak a száma, akik a nagyobb anyagi előnnyel járó, felsőbb sávokba kerülhettek, volt olyan intézmény, ahol jól dolgozó kollégákat kellett lepontozni, ami felmondáshoz is vezetett.
A TÉR fejlesztésével kapcsolatos, a fórumon megfogalmazott javaslatok között szerepelt többek között, hogy
Utólag változtatták meg a teljesítményértékelés eredményeit?
Október végén az Eduline is megírta, hogy pedagógusok arról számoltak be a TÉR-rel kapcsolatban, hogy volt, aki szándékosan nem kapta meg a béremeléshez szükséges pontszámot, vagy tankerületi utasításra utólag változtatták meg a teljesítményértékelésen elért eredményeiket. A teljesítményértékelés utáni béremelésből egyébként tavaly több mint 24 ezer pedagógus maradt ki, de a legtöbben mindössze bruttó 20–30 ezer forinttal kaptak többet. Mindez annak fényében nem is meglepő, hogy a PDSZ korábbi felmérése szerint a pedagógusok majdnem fele úgy tudta, limitálva volt, hogy mennyi pedagógus érheti el a kiemelkedő kategóriához szükséges pontszámot. A tankerületi központok vezetői azonban tagadták, hogy arra utasították volna az iskolaigazgatókat, hogy korlátozzák, hogy egy tantestületen belül hány pedagógus kerülhet a kiemelkedő kategóriába. Bár a pedagógusok képviselete és a Belügyminisztérium korábban leült tárgyalni tanárok életpályáját és bérezését érintő kérdésekben, de ez nem hozott eredményt.
A 2026-os pedagógus bértábláról az alábbi cikkben írtunk.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
