Mit csinálnak a pedagógusok, amikor nincs iskola? Ez az ország legjobb egyeteme a QS friss rangsora szerint - mutatjuk a hét legfontosabb híreit

Mélyen a zsebébe kell nyúlnia azoknak, akik a nyári szünetben nyelvet akarnak tanulni. A jogra készültök? Megnéztük milyen ponthatárokra lehet idén számítani. Folytatjuk a híres női tudósokról szóló sorozatunkat - ezek voltak a hét legfontosabb történései.

Trónfosztás a QS legfrissebb rangsorában: már nem az ELTE az első a magyar egyetemek között

A Quacquarelli Symonds (QS) legfrissebb, 2026-os listáján a Debreceni Egyetem elvette az első helyezést az Eötvös Loránd Tudományegyetemtől.

Budapesti középiskolákat is megelőznek OKTV eredményekben az ország legjobb vidéki gimnáziumai

Véget értek az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntői. Megnéztük, hogyan teljesítettek a versenyeken a HVG 2025-ös rangsora alapján az ország legjobb vidéki gimnáziumai.

Félhavi fizetésbe is kerülhet egy fesztiválbérlet 2025-ben

Az idei nyár is tele lesz fesztiválokkal, ahol 1-2 naptól kezdve akár egy teljes hétig is pihenhettek - feltéve persze, ha a fesztiválozás, a bulizás és a napi több tízezer lépés annak számít. Összeszedtük, idén nyáron mennyit kell fizetnetek, ha a legnagyobb fesztiválokon szórakoznátok.

Megvan, milyen adatokat lophattak el a hackerek az érettségi adatbázisából

Összesen ötszázezer ember adatait lophatták el.

Felvételi 2025: így számolják az intézményi pontokat a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen

Akárcsak a Károlin, a PPKE-n is kaphattok plusz pontokat, ha jártatok például középiskolásként hittanra.

Közel 300-szor kellett intézkedniük az iskolaőröknek az idei tanévben

A legtöbb esetben a diákok által bevitt szúró- vagy vágóeszközök miatt.

Ismét világcsúcsot döntöttek a Széchenyi István Egyetem hallgatói saját fejlesztésű elektromos járművükkel

A hallgatói csapat zsinórban negyedjére győzött Európa legnagyobb energiahatékonysági versenyén, és mindegyik alkalommal újabb világrekordot állítottak fel.

Egyetemi felvételi 2025: hány ponttal lehet bejutni jogra?

A 2024-es felvételin már 372 ponttal be lehetett kerülni állami ösztöndíjasként jogra, de költségtérítéses formában volt olyan egyetem, ahol nappali tagozaton már egy erősen közepes-négyes érettségi is elég volt a bejutáshoz. Megnéztük, hogy az idei eljárásban mitől függ, hogy a ponthatárok felfelé vagy éppenséggel lefelé mozdulnak.

Meghosszabbítja a kormánya diákhitelek kamatstopját

Az év további részében is marad az eddigi maximum 7,99 százalékos kamat.

Akár 250 ezer forintba is kerülhet egy nyári nyelvtanfolyam

Egy-egy nyári felkészítő nyelvtanfolyam ára több tízezer, de akár több százezer forint is lehet, és ehhez még nem is adtuk hozzá a nyelvvizsga díját, amely önmagában akár 60 ezer forinttal is megterhelheti a pénztárcát.

"Ez a teljesítményértékelési rendszer megbukott" - a minisztériumban egyeztettek a pedagógus szakszervezetek

A pedagógus szakszervezetek szerint duplán rosszul jár, aki a teljesítményértékelés után nem kapja meg a 20 ezer forintot.

„Elkezdek végre pénzt keresni” – pihenés helyett munkával telik a nyári vakáció a pedagógusok egy részének

Június 20-án délután egy újabb hosszú tanévet követően elkezdődött a nyári szünet. A diákok idén 72 napon keresztül pihenhetik ki az iskola fáradalmait; a következő tanév 2025. szeptember 1-jén kezdődik. Bár ilyenkor a tanárok is szabadságon vannak, közel sem annyi ideig, mint amennyit gyakran feltételeznek, ráadásul a legtöbbek esetében nem is arról van szó, hogy ez az időszak tétlenül telik. Pedagógusokkal beszélgettünk arról, ők hogyan töltik a szünidőt.

Bertha Benz: a nő, aki titokban elkötötte a világ első autóját, hogy meglátogathassa az édesanyját

106 km - ekkora utat tett meg a világon elsőként autóval Bertha Benz 1888-ban, hogy fiaival meglátogassa édesanyját Pforzheimben. Férje, Carl Benz a vakmerő ötletről nem is tudott, hiszen az asszony hajnalban titokban csempészte ki a járművet a műhelyből, és ezzel megváltoztatta a világot.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.