Ismét világcsúcsot döntöttek a Széchenyi István Egyetem hallgatói saját fejlesztésű elektromos járművükkel

A hallgatói csapat zsinórban negyedjére győzött Európa legnagyobb energiahatékonysági versenyén, és mindegyik alkalommal újabb világrekordot állítottak fel.

A Széchenyi István Egyetem hallgatói csapata nyerte a Shell Eco-marathon versenyét, ahol a legjobb műszaki egyetemek hallgatói mérik össze tudásukat saját fejlesztésű, alacsony fogyasztású járműveikkel - számot be a jeles eseményről az egyetem.

Az idén 20 éves SZEnergy Team régóta résztvevője a megmérettetésnek, nem is akármilyen eredményekkel: a csapat 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben is világrekorddal győzött az elektromos kategóriában, így címvédőként utaztak ki az idei eseményre, amelyet a lengyelországi Silesia Ringen rendeztek június 10. és 15. között.

Idén a versenyen 327 kilométer/kilowattórásra javítva tavalyi 309 kilométer/kilowattórás világcsúcsát szerezték meg ismét az első helyet.

 

Az egyedüli magyar csapatként indult SZEnergy járműve magasan a legjobbnak bizonyult a versenyen.
Miklós Balázs/SZEnergy Team

„Ezt azt jelenti, hogy a SZEmission névre keresztelt jármű olyan kis fogyasztással teljesítette a kijelölt távot, hogy átszámítva 1 kilowattóra felhasználásával – ami egy százwattos izzó mindössze tízórás használatának felel meg – 327 kilométerig jutott volna, 30 százalékkal megelőzve a török Cukorova Egyetem és a francia Toulouse-i Egyetem csapatát.”

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.