Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Tumorkutatás, víztisztaság és matematikai áttörések: ezek a témák emelték ki az ország legtehetségesebb fiatal innovátorait az idei Országos Tudományos és Innovációs Olimpián.
Az Országos Tudományos és Innovációs Olimpia versenyt immár 34. alkalommal rendezte meg a Magyar Innovációs Szövetség, amely ezúttal is a hazai középiskolás tudományos utánpótlás legkiválóbbjait díjazta.
A rangos esemény döntőjébe 31 projekt jutott be, melyek közül a verseny legjobbjainak járó elismeréseket 10 projekt 11 fiatal feltaláló és tudós alkotója vehette át. Az elismerés mellett a győztesek több mint 5 millió forint értékű ösztöndíjban részesültek, és lehetőséget kaptak arra is, hogy Magyarországot képviseljék a legrangosabb nemzetközi innovációs versenyeken Európában, Amerikában és Ázsiában.
Egyetemisták döntötték meg a világrekordot: egy tizedmásodperc alatt rakták ki a Rubik-kockát
A versenyre idén rekordszámú, közel 300 pályázat érkezett a 14–19 éves korosztályból. A kidolgozott projektek mögött mentorálási folyamat, szabadalomkutatás és tudománykommunikációs képzések álltak, a végső megmérettetésre pedig 66 kész pályaműből választotta ki a döntősöket a 29 tagú szakmai zsűri, amely akadémikusokból és ipari szakemberekből állt.
A május 31-i ünnepélyes díjátadón három első, négy második és három harmadik díjat osztottak ki.
Dr. Pakucs János, a szervezőbizottság elnöke elmondta, hogy Magyarországot 2025 szeptemberében az első díjas pályázatok képviselik az Európai Bajnokságon, Rigában, a „36. EU Fiatal Tudósok Versenyén”, amelyen 37 ország fiataljai versenyeznek majd az Európai Uniós díjakért.
A három első díjas:
A szervezők emellett díjazták a diákok mögött álló pedagógusokat és iskolákat is. Tizennyolc innovatív tanár egyenként 800 ezer forintos jutalomban részesült, míg a 14 legeredményesebb középiskola 900 ezer forint támogatást kapott.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.