Három gimnazista lett az Országos Tudományos és Innovációs Olimpia győztese

Tumorkutatás, víztisztaság és matematikai áttörések: ezek a témák emelték ki az ország legtehetségesebb fiatal innovátorait az idei Országos Tudományos és Innovációs Olimpián.

Az Országos Tudományos és Innovációs Olimpia versenyt immár 34. alkalommal rendezte meg a Magyar Innovációs Szövetség, amely ezúttal is a hazai középiskolás tudományos utánpótlás legkiválóbbjait díjazta.

A rangos esemény döntőjébe 31 projekt jutott be, melyek közül a verseny legjobbjainak járó elismeréseket 10 projekt 11 fiatal feltaláló és tudós alkotója vehette át. Az elismerés mellett a győztesek több mint 5 millió forint értékű ösztöndíjban részesültek, és lehetőséget kaptak arra is, hogy Magyarországot képviseljék a legrangosabb nemzetközi innovációs versenyeken Európában, Amerikában és Ázsiában.

Egyetemisták döntötték meg a világrekordot: egy tizedmásodperc alatt rakták ki a Rubik-kockát

A versenyre idén rekordszámú, közel 300 pályázat érkezett a 14–19 éves korosztályból. A kidolgozott projektek mögött mentorálási folyamat, szabadalomkutatás és tudománykommunikációs képzések álltak, a végső megmérettetésre pedig 66 kész pályaműből választotta ki a döntősöket a 29 tagú szakmai zsűri, amely akadémikusokból és ipari szakemberekből állt.

A május 31-i ünnepélyes díjátadón három első, négy második és három harmadik díjat osztottak ki.

Dr. Pakucs János, a szervezőbizottság elnöke elmondta, hogy Magyarországot 2025 szeptemberében az első díjas pályázatok képviselik az Európai Bajnokságon, Rigában, a „36. EU Fiatal Tudósok Versenyén”, amelyen 37 ország fiataljai versenyeznek majd az Európai Uniós díjakért.

A három első díjas:

  • Szokolai Lili (ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium diákja) a “Tumorőssejteket célzó peptid hatóanyag konjugátumok készítése” című projektjével, amely az agydaganat sejtek azonosítását és célzott elpusztítását teszi lehetővé a daganat őssejtek receptorait célzó hatóanyag (peptid konjugátum) segítségével.
  • Milich Zakariás (Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium diákja) a “Bizonyítások a könyvből” című kutatásáért, amelyben a híres indiai matematikus, Ramanujan egyik különlegesen nehéz tételét bizonyította elemi módszerekkel, komplex függvénytan és hipergeometria sorok alkalmazása nélkül.
  • Ivánka Laura (The British International School Budapest diákja) a “Dive&Clean” innovációs projektjéért, amelyben a tengerekben és óceánokban található szemét újszerű, búvárok segítségével történő begyűjtési koncepcióját dolgozta ki.

A szervezők emellett díjazták a diákok mögött álló pedagógusokat és iskolákat is. Tizennyolc innovatív tanár egyenként 800 ezer forintos jutalomban részesült, míg a 14 legeredményesebb középiskola 900 ezer forint támogatást kapott.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.