Hoffmann Rózsától a státusztörvényig: hogyan jutott idáig az oktatásügy helyzete?

Nem túlzás azt állítani, hogy az elmúlt években folyamatosan történt valami az oktatásügy háza táján. Az Orbán-kormány hatalomra kerülésével több fronton is elkezdte átalakítani a területet, ezek jellemzően valamilyen központosításba futottak végül ki. Összeszedtük a hazai oktatásügy néhány nagy port kavart mérföldkövét az elmúlt közel másfél évtizedből.

  • Tarnay Kristóf
  • 2010 júniusa: Hoffmann Rózsa kinevezéseBár az oktatásügynek több megosztó vezető alakja is volt, többen – például a nemrég a budapesti dugókra panaszkodó Czunyiné Bertalan Judit – nagyobbrészt már a feledés homályába merültek. Nem úgy Hoffmann Rózsa, aki a kormányváltás évétől 2014-ig volt az akkor még létező humántárca oktatási, illetve később átszervezve köznevelési államtitkára. Az ő nevéhez fűződik az 2011-es új köznevelési törvény, az állami szerepvállalás jelentős növelése az oktatás finanszírozásában és a korábbi pedagógus életpálya-modell kidolgozása is.
MTI / Varga György
  • 2012 szeptembere: A KLIK megalakulásaA korábban iskolafenntartó önkormányzatok helyett egy központi állami szervezet, a Klebelsberg Iskolafenntartó Központ (KLIK) lett a nem egyházi vagy magánkézben lévő iskolák fenntartója, a kormány a központosítást az önkormányzatok eltérő anyagi lehetőségeivel indokolta. 2016-ban az akkor a területért is felelős miniszter, Balog Zoltán úgy fogalmazott, kicsit „túltolták a biciklit”, visszavesznek a központosításból, ezután akkori formájában megszűnt a KLIK és a jogutódjaként létrejövő 60 tankerületi központ vette át az iskolák fenntartását.
  • 2012 szeptembere: A tankötelezettség 16 évre való leszállításaKorábban nagykorúságig mindenkinek kötelező volt iskolába járni, ezt viszont több mint tíz éve leszállították. A döntés azóta is sokat vitatott, statisztikák szerint csökkent utána a szakközépiskolában tanulók és nőtt a fiatal közmunkások száma. A másik oldalon viszont az intézkedés védelmezői azzal érvelnek, hogy az alulmotivált diákokat nem érdemes túl sokáig ott tartani az osztályteremben az akaratuk ellenére, mert csak zavarják a többiek tanulását.
  • 2012 decembere: Keretszámcsökkentések2012 decemberében az ország több pontján diáktüntetéseket tartottak a felsőoktatás államilag finanszírozott keretszámainak csökkentése, illetve más átalakítási tervek, mind például az állami képzésen tanulók itthon maradását előíró „röghöz kötés” ellen. Végül a kormány úgy döntött, megszünteti a keretszámok rendszerét, igaz, viszonylag magas pontszámokkal a nem önköltséges szakoknál. Idén azonban 40 népszerű szaknál már nem húznak központi ponthatárokat, a keretszámokat viszont visszahozták. Az a kötelesség, hogy aki államin végzett, a tanulmányaival azonos időt itthon dolgozzon, pedig megmaradt.
Fazekas István
  • 2014 szeptember: Kísérleti tankönyvekA korábbi heterogén tankönyvpiacra először 2014-ben kezdett el a kormány kísérletinek nevezett tankönyveket bevezetni, melyek komoly tartalmi kritikákat kaptak. Ezek átdolgozott változatai azóta új generációsnak nevezve a legtöbb tárgyból az egyik választási lehetőséget képezik, míg a másik – szintén állami – könyv jellemzően a korábbi könyvkiadók megvásárolt kiadványain alapul. Mára ugyanis kevés kivétellel gyakorlatilag monopolizálták a tankönyvpiacot. Ezzel sok helyen aki nem elégedett, az „saját szakállára” megveszi a listán kívüli könyveket, melyekkel szemben a központiak azonban állami finanszírozással minden diáknak ingyenesek. A tankönyvhelyzetet nemrég átfogó cikkben tekintettük át.
  • 2016 január: A Herman-levélA miskolci Herman Ottó Gimnázium tantestülete nyílt levelet írt a megyei lapnak, amelyben arról írnak; az egész oktatási rendszert látják veszélyben, a változtatások nem diák- és tanárbarátok, az észrevételeikre semmilyen választ nem kapnak. Ehhez tízezrek csatlakoztak, ami gyakorlatilag beindította azokat a változó intenzitással működő oktatási mozgalmakat, melyek később éveken keresztül tiltakoztak az oktatásügy helyzete miatt, egy részük valamilyen formában mai napig részt vesz az ilyen demonstrációk szervezésében.
  • 2017 március: Lex CEUA kormány eredendően az áldiplomákat nyújtó kamuegyetemek kiszűrésére nyújtott be és fogadott el egy törvényt, ám arról hamar kiderült, hogy ha nem is nevesíti az intézményt, legalábbis részben a CEU ellehetetlenítését szolgálta. Az új jogszabály elvárta például, hogy egy külföldi diplomát is kínáló egyetemnek az anyaországában is kell legyen képzése, a két ország szerződik erről, nálunk is elismert diplomát adnak ki és az Oktatási Hivatal is engedélyezi a működésüket. A CEU teljesítette is volna a feltételeket, felállítottak amerikai kampuszt New York mellett, megállapodástervezet is született, ám a maradásukhoz szükséges szerződést végül a kormány nem volt hajlandó aláírni, csak húzta az időt, bizonytalanságban tartva az intézményt. Amely végül Bécsbe költöztette képzései nagy részét, ezzel bár a könyvtára Budapesten maradt és tartanak bizonyos képzéseket vagy például szabadegyetemeket a hazai épületükben, egy 1991 óta hazánkban működő, a nemzetközi rangsorok élmezőnyébe tartozó felsőoktatási intézményt vesztett el hazánk.
CEU/Végel Dániel
  • 2020 szeptember: Új NATA Nemzeti Alaptantervet (NAT) korábban 1995-ben, 2003-ban, 2007-ben és 2012-ben bírálták felül, így a 2020-as új változat időzítése nem szokatlan, tartalma azonban vitákat váltott ki, elsősorban a terhelések növelése miatt. Vita alakult ki, hogy mely írókat érdemes beemelni az irodalomtananyagba, illetve, hogy az új alaptantervhez igazított érettségi visszalép a régóta – az írásbelin – erőteljesen kompetenciaalapú feladatalkotástól.
  • 2020-2021: TávoktatásA koronavírus-járvány kezelése során mások mellett az is egy sokat vitatott kérdés volt, hogy bezárják-e az iskolákat vagy ne, és mikor álljanak át távoktatásra. A kérdésben a kormány álláspontja sem volt egyértelmű, volt például egy emlékezetes pillanat, amikor a TV2 miután azt ecsetelte, miért rossz az az ellenzéki ötlet, hogy zárják be az iskolákat, bejelentették, hogy ez meg fog történni. A jelenléti helyetti távoktatás terén óriási különbségek voltak a szülők háttere, technikai felszereltsége és az egyes iskolák közt is, mindenesetre eleinte szinte teljesen az állam nélkül, a pedagógusok önszerveződése által nagyban meggyorsította az oktatás digitalizációját. Közben viszont rengeteg diák óriási lemaradást halmozott fel, a bezártság lelki hatásait pedig rengetegen a mai napig nem heverték ki.
Vörös Szilárd
  • 2021 eleje: Egyetemek modellváltása, Erasmus-botrányA kormány a hatékonyságra, a nemzetközi versenyképességre, illetve külföldi példákra hivatkozva addig állami fenntartásban működő, közpénzen finanszírozott felsőoktatási intézményeket indított el a „modellváltás” útján, ahol a szenátus jóváhagyása esetén kvázi magánintézménnyé váltak, melyet egy alapítvány tart fenn. Az átszervezés ellen a legkomolyabb, egyetemfoglalással járó hallgatói ellenállás az SZFE-n zajlott, melyre tudhatóan kultúrharcos terepként tekint a kormány holdudvara. Ennek kuratóriumába aktív politikusok is kerültek, eredetileg élethosszig tartó tagsággal, ezért, és a transzparencia vélt hiánya miatt az uniós egyetemi forrásokat, köztük az Erasmus+ diákcsere program finanszírozását felfüggesztette az Európai Bizottság, ez az ügy jelenleg is függőben van.
  • 2023 március: StátusztörvényA kormány márciusban tette közzé a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony első tervezetét, mondván, a pedagógusok munkája több ponton jelentősen eltér más közalkalmazottétól, így ehelyett más státuszban érdemes őket foglalkoztatni. Érdekképviseletek azonban sokat kritizálták a törvény óraszámokra, helyettesítésekre, autonómia-csorbításra, áthelyezésekre és például adathordozó-ellenőrzésekre vonatkozó passzusait. Bár előnyös pontja például az alapszabadság növelése és az egyeztetések után pár ponton módosítottak, az átalakítás során bekerült egy, a szakszervezetek munkáját nehezebbé tevő passzus is. A törvényt most kedden elfogadták, ebben a hónapban életbe is lép, de a jogállás-váltás csak 2024 első napján történik meg.
(Kiemelt kép: Veres Viktor)

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Közoktatás
Fóti Péter

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna