A CEU marad Bécsben, de újra lesznek képzések Budapesten is

A Közép-Európai Egyetem is megszólalt, miután az Európai Bíróság tegnap jogsértőnek ítélte a lex CEU-t.

  • Eduline

Ahogy beszámoltunk róla, az Európai Bíróság kimondta, a magyar nemzeti felsőoktatási törvény 2017-es módosítása sérti az uniós jogot, így azt meg kell semmisíteni.

A döntés után sajtótájékoztatót hívott össze az azóta már Bécsbe költözött Central European University (CEU), ahol elhangzott, azt még nem döntötték el, pontosan mely programokat és mekkora számban hoznak vissza a magyar fővárosba, de a bíróság döntése megadta a lehetőséget arra, hogy egyáltalán gondolkodjanak rajta, ami már jelentős előrelépés - írja a hvg.hu.

Azt is kiemelte, hogy az Európai Bíróság döntése megerősítheti az egyetemi autonómiáért küzdőket nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte.

Fodor Éva, az intézmény professzora, korábban a társadalomtudományokért felelős rektorhelyettese pedig azt mondta, a bíróság döntése lehetőséget ad arra, hogy „a magyarországi campus továbbra is fontos intellektuális központ legyen”, ahogyan a könyvtár, az archívum, a kutatóhálózat is. Azt is bejelentette, hogy az egyetem új kutatóintézetet hoz létre CEU Demokrácia Intézet néven. Az intézet feladata, hogy „kutassa, megvitassa, terjessze, tanítsa a demokráciával kapcsolatos kérdéseket”.

CEU-ügy: "a jogszabályokat minden egyetemnek egyformán be kell tartania Magyarországon"

"Elfogadhatatlannak tartjuk a kettős mércét, a jogszabályokat minden egyetemnek egyformán be kell tartania Magyarországon. Nem lehet olyan törvényt alkotni, amely a Soros-egyetemet előnyösebb helyzetbe hozza a magyar egyetemeknél" - mondta el az MTI-nek Varga Judit igazságügyi miniszter az Európai Unió Bíróságának a magyar felsőoktatási törvénnyel kapcsolatos, kedden nyilvánosságra hozott ítélete után.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu