Hemzseg a hibáktól a 9. osztályosok történelemkönyve, amely szerint Visegrád a Duna keleti partján, nagyjából Vác magasságában feküdt, a magyar „birodalom” határait pedig nem is három, hanem egyenesen négy tenger mosta. Állítólag nemzetközi hírnevű szakemberekkel készíttetik a tankönyveket, de aztán a kormány emberei rejtélyes módon „átdolgozzák” a szövegeket.
Külön hibajegyzéket kellett írni ahhoz a 95 oldalas tanulmányhoz, amelyet a Történelemtanárok Egylete (TTE) készített a kilencedikesek történelemkönyvéről, ami hemzseg a hibától. Az 58 térképből 54 problémás. Visegrádot például áttették a Duna másik oldalára, Vác magasságába, de modern kori iraki víztározókat is találtak az ókori Mezopotámia területén.
Sőt, Nagy Lajos idején egyenesen négy tenger mosta a magyar „birodalom” határait. I. Lajos alatt egyébként a magyarok és a lengyelek is megőrizték a függetlenségüket, ráadásul a lengyeleknek ekkor nem volt kijárata a Balti-tengerre. A Moldvai Fejedelemség (Fekete-tenger) nem volt a magyar királyság része, arra pedig végképp nincs magyarázat, hogy ért ki a „birodalom" az Égei-tengerhez. Más tankönyvekben is van hiba, például mélytorokspray-t ajánlanak az ötödikesek erkölcstankönyvében, erről itt olvashattok bővebben.
Az új könyvek fejlesztéséért felelős minisztériumi intézmény, a Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) hadilábon áll a térképekkel: már a hatodikos tankönyv is hemzsegett a hibáktól. „Találunk semmiben véget érő, vagy rossz irányba tartó folyókat" – bírálta még áprilisban a művet Hidas Gábor térképész.
A TTE szerint ebben a formában nem lett volna szabad diákok kezébe adni a könyvet, amiben nem csak a térképek hagynak kivetnivalót maguk után. A tanulmány szerint túlteng benne a politikatörténet, sablonosan jellemzi a zsidó és iszlám vallást és különféle cáfolható legendákat közöl - írta a Népszabadság.
Az OFI folyamatosan áll elő az uniós támogatással fejlesztett kísérleti tankönyveivel. Az intézet honlapja szerint 2014-től 27 új tankönyv és 21 új munkafüzet került ki 1501 iskolába. Az új könyvekkel korábban is volt gond, a hetedikeseknek szánt irodalomkönyv például a „nyugatimádatot" szidta, az egyik munkafüzetben pedig az szerepelt, hogy a finn-ugor rokonságot a Habsburgok találták ki és erőltették a magyarokra. Erről részletesebben itt olvashattok.
Az már korábban kiderült, hogy a tankönyvszerzők csak leadják az anyagot az OFI-nak, ahol az ottani munkatársak gyúrják össze az anyagokat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
