Megjelent a Nemzeti alaptantervről (NAT) szóló kormányrendelet a hétfői Magyar Közlönyben; ebben a többi között...
A kormányrendelet szerint a fejlesztési feladatok és közműveltségi tartalmak az egyes nevelési-oktatási szakaszokhoz kapcsolódnak. Az alsó tagozat első két évében a tartalmi szabályozás lehetővé teszi, ösztönzi az ebben az életkorban a tanulók között tapasztalható, különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelését.
| Wass Albert maradt |
A Nemzeti alaptanterv vitaanyagát még február elején hozta nyilvánosságra az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, ahova – egy hónap alatt – hatvan szakmai szervezet és 648 magánszemély juttatta el észrevételeit, a legtöbben az irodalomórák tananyagát kifogásolták. A Magyartanárok Egylete és az oktatási államtitkárság az elmúlt hetekben többször kemény hangú üzeneteket váltott a NAT-ban szereplő szerzők listája miatt. A végső változatba – válaszható szerzőként – bekerült Nyirő József, Sütő András, Orbán Ottó, Kertész Imre, Wass Albert, Szabó Dezső és Szerb Antal is. |
Kiemelték: a felső tagozat 7-8. évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, s az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.
A kormányrendelet szól arról is, hogy a köznevelési hídprogramokban a tanuló részére szervezett nevelés-oktatás során az alapműveltség elsajátítása, elmélyítése folyik, s ez a valós élethelyzetekhez és a személyes élményekhez kapcsolódó tanulás, a tanulóhoz igazodó egyéni pedagógiai gyakorlat, a tanulóra szabott egyéni fejlődési terv és az ahhoz igazodó értékelés alapján történik. Ennek során megjelennek a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a szakképzés előkészítéséhez szükséges kompetenciák.
Kitérnek a kerettantervek megalkotására és a tanórai foglalkozások iskolai megszervezésére is. Ez utóbbi kapcsán rögzítik: a tanórai foglalkozások megszervezhetők a hagyományos, tantermi formáktól eltérő módon, így különösen projektoktatás, erdei iskola, illetve múzeumi, könyvtári, művészeti előadáshoz vagy kiállításhoz kapcsolódó foglalkozás formájában is, ha biztosított az előírt tananyag átadása, a követelmények teljesítése, a tanítási órák ingyenessége, a tanulói terhelés korlátozására vonatkozó rendelkezések megtartása.
Ha az iskola emelt szintű oktatást szervez, az abban érintett évfolyamokon és tanulócsoportokban idegen nyelv, matematika, magyar nyelv és irodalom, továbbá nemzetiségi nyelv és irodalom esetén legalább heti öt, minden egyéb tantárgy esetében legalább heti négy tanórai foglalkozást kell biztosítani - írták.
A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak száma - ha e rendelet másképp nem rendelkezik – egy tanítási napon nem lehet több hatnál az 1-3. évfolyamon, hétnél a 4-8. évfolyamon, és nyolcnál a 9-12. évfolyamon. Két tanítási nyelvű iskolai oktatásban, továbbá ha az iskolában nemzetiségi nevelés-oktatás folyik, a fent meghatározott tanítási órák száma eggyel növelhető.
A rendelet 2013. szeptember 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első alkalommal a 2013/2014-es tanévben az iskolai nevelés-oktatás 1., 5. és 9. évfolyamán, ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben kell alkalmazni.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
