CKP:"vonják vissza vagy legalábbis halasszák el a NAT bevezetését"

A digitális munkarendre való átálláshoz elengedhetetlen az adminisztrációs feladatok csökkentése, a határidős feladatok – köztük a NAT és a szakképzési reform – elhalasztása - írja közleményében a Civil Közoktatási Platform (CKP).

  • Eduline

Az átállás hatalmas terhet jelent a pedagógusok többsége számára. Mindenkinek újra kell terveznie tanítási elképzeléseit, digitálisan elérhető tartalmak közül kell választania, technikai problémákkal kell megküzdenie. Rengetegen kényszerülnek olyan eszközök, módszerek használatára, amelyet eddig nem próbáltak, a tanulókkal való kapcsolattartás, a számonkérés is több időt vesz igénybe a szokásosnál - emeli ki közleményében a CKP.

Szerintük az átállásra a kormányzat nem biztosított időt - nem engedélyeztek a felkészülésre tanítás nélküli munkanapokat. Egyelőre nem kaptak a tanárok semmiféle technikai, tárgyi, információs, személyes segítséget - az Oktatási Hivatal oldalain elérhető „módszertani útmutató” rendszerezetlen listája és néhány önkéntes segítő e-mailcímének közzététele méltatlan az EMMI és az ITM szakmai és anyagi lehetőségeihez. Ebben e helyzetben pedig a tanárok elvárhatják, hogy a fenntartók, az oktatási kormányzat legalább ne terhelje őket további feladatokkal - emelik ki.

Ezért követelik, hogy sürgősen vonjanak vissza minden olyan kötelezettséget, amellyel átalakításokat készítenek elő, vagy amelyek olyan feladathoz kötődnek, amelynek megvalósítását a vészhelyzet úgyis lehetetlenné teszi.

Vonják vissza vagy legalábbis halasszák el a NAT bevezetését – a tiltakozásokban kifejtett érveken túl ezt az is indokolja, hogy az iskolák, a tanárok nem képesek most a pedagógiai programok átdolgozásával foglalkozni. Továbbá gondolják át, hogy a szakképzési reform mely elemeit lehetséges ebben a helyzetben bevezetni.

Továbbá intézkedjenek arról, hogy az elmaradó vizsgák, vizsgálatok, esetleges  lezáratlan ügyek ne okozzanak kárt az érintetteknek. Valamint a tehermentesítés mellett sürgősen kezdjenek hozzá a digitális oktatást– különösen a kevésbé felkészült, kevésbé jól ellátott iskolákat,  szülőket – segítő ajánlások, segédanyagok, intézkedések kidolgozásához - írja a közoktatási platform.

Így zajlik a digitális oktatás az iskolákban

A tantestületek napok óta azon dolgoznak, hogy minél zökkenőmentesebben menjen az átállás a digitális oktatásra. Sok helyen már sikerült is elkezdeni a távoktatást. Azonban ennek a helyzetnek is megvannak a veszélyei, ugyanis a leszakadó rétegek hátrányai várhatóan tovább növekednek.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.