Így zajlik a digitális oktatás az iskolákban

A tantestületek napok óta azon dolgoznak, hogy minél zökkenőmentesebben menjen az átállás a digitális oktatásra. Sok helyen már sikerült is elkezdeni a távoktatást. Azonban ennek a helyzetnek is megvannak a veszélyei, ugyanis a leszakadó rétegek hátrányai várhatóan tovább növekednek.

  • Eduline

A legtöbb iskolában azzal kezdték a távoktatás kialakítását, hogy felmérték, a diákok mennyire vannak ellátva digitális eszközökkel. A hvg.hu által megkérdezett középiskolákban ez maximum néhány tanulónál okoz nehézséget, a budapesti és nagyvárosi általános iskolákban szintén, ám a hátrányos helyzetű régiókban sokkal több – egyébként is óriási lemaradásban lévő – gyereknél lehet ez probléma. Éppen ezért nagyon sok iskola Facebookon kért segítséget azoktól, akiknek esetleg nélkülözhető, de használatra alkalmas laptopjuk vagy tabletjük van otthon.

Hogyan zajlik pontosan a távoktatás az iskolákban?

Egy borsodi kisiskolában Facebookon és Krétán keresztül kapják meg a gyerekek a feladatokat, amelyeknek a megoldását az osztály e-mail címére kell elküldeniük. A tantestület túlterhelni sem szeretné a gyerekeket, ezért azt találták ki, hogy az alsósok egy nap maximum három tárgyból kapnak feladatokat. A felsősök természetesen már valamivel több feladványra számíthatnak. Az értékelés is ugyanúgy megmarad, vagyis lesznek határidők, fekete pontok és egyes is, ha nem küldik el időre a megoldást.

Hasonló a helyzet Berettyóújfalu környékén is. L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője a lapnak elmondta, hogy ahol adottak a körülmények, ott interneten keresztül küldik a tananyagot a diákoknak. Azoknak a családoknak pedig, ahol nincs erre lehetőségük, papír alapon juttatják el a feladványokat, amit persze vissza is kérnek, hogy értékelni lehessen. Majd azt is hozzátette, a kialakult helyzetnek köszönhetően a leszakadó rétegek hátrányai várhatóan tovább fognak növekedni, ugyanis úgy még nehezebb a felzárkóztatás, ha nincs közvetlen kapcsolat. Az ebbe a társadalmi csoportba tartozó sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek távoktatásával kapcsolatban pedig még szkeptikusabb.

A II. kerületi, pesthidegkúti Gyermekek Háza (GYH) tanárai az új rendszert kihívásnak fogják fel. A tantestület felállított egy „digitális operatív bizottságot” (digiteam), akik tesztelték a különböző platformokat. Vasárnap estére meg is született a döntés: a Google Classroomot javasolták a gyakorlatokra, feladatokra, a Hangoutsot és Webexet pedig a csevegésre. Az idősebb tanárok pedig kaptak maguk mellé egy-egy tapasztaltabb (általában fiatalabb) segítőt, aki minden kérdésükre válaszol, így könnyebben megy az átállás.

Egy vidéki egyházi gimnáziumban is jó lehetőségnek tartják a digitális oktatást, előbb-utóbb úgyis erre ment volna a világ. Ebben az iskolában már hétfőn is kaptak feladatokat a diákok, de a tényleges, átgondolt rendszer keddtől lépett életbe.

Mi lesz a számonkéréssel?

A hagyományos jegyszerzés helyett elképzelhetőek a nyitott-könyv típusú kérdések, amelyekhez bármilyen eszköz és forrás használható, de sokkal nehezebb megválaszolni őket. A szóbeli feleletek átkerülhetnek Skypera vagy más platformra, illetve kutatómunkák, kiselőadások készítése és a kreatív témafeldolgozás is várhat a gyerekekre.

A Tanárblog szerzője, Nádori Gergely Péter szerint, ha nem a jegyek alapján fogják rangsorolni a gyerekeket és az értékeléssel valóban a diákok fejlesztése a cél, akkor semmi értelme nincs annak, hogy valaki csaljon.

Képek a mostani oktatásról: ilyen a távtesi és a tanítás otthonról

A héten egy diák sem ment iskolába, a legtöbb suli még tervezi a távoktatás menetét, de vannak olyanok is, ahol már elkezdődött a tanítás. A legjobb képek közül válogattunk.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu