Elutasította az Országgyűlés Oktatási, tudományos és kutatási bizottságának keddi ülésén az LMP által kezdeményezett...
Elutasította az Országgyűlés Oktatási, tudományos és kutatási bizottságának keddi ülésén az LMP által kezdeményezett és a parlament alkotmányügyi bizottsága által előterjesztett népszavazási kezdeményezést a tankötelezettség korhatárának 18 éven tartásáról. A testületben tízen ellene, hárman mellette szavaztak, Pokorni Zoltán, a bizottság fideszes elnöke pedig tartózkodott.
A népszavazási kezdeményezés szövege úgy szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a tankötelezettség továbbra is annak a tanévnek a végéig tartson, amelyben az érintett személy a 18. életévét betöltötte?"
Varga Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának főosztályvezetője a bizottság ülésén elmondta: az európai országokban jellemzően 16 év a tankötelezettség korhatára, az eddiginél alacsonyabb korhatár pedig Magyarországon nem csökkenti az iskolázottság mértékét. Hangsúlyozta: a tanulóknak a tankötelezettsége, és nem az oktatáshoz való joga szűnik meg 16. életévük betöltésével.
Csonka Ernő, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős helyettes államtitkára a bizottsági szavazás előtt elmondta: a népszavazás 4,8 milliárd forintba kerülne, ezt az összeget dologi, személyi és informatikai kiadások, valamint ezek járulékai teszik ki.
Pokorni Zoltán hozzászólásában megállapította: az oktatáspolitika nem találta meg az elmúlt 10 évben annak a módszerét, hogy a szakmunkásképzőbe járó gyerekeket motiválják a tanulásra.
Osztolykán Ágnes, a bizottság LMP-s alelnöke szerint a tankötelezettségi korhatár leszállításának "súlyos társadalmi következményei lesznek". Annak a véleményének adott hangot, hogy vannak olyan pedagógusok és módszerek, akikkel, illetve amelyekkel lehet tovább foglalkozni a tanulókkal 16 éves koruk után is. Mint mondta, 16 évesen napszámosok lesznek azokból, akik kikerülnek az iskolapadból. Jelenleg nincs olyan foglalkoztatási rendszer Magyarországon, hogy 8 osztályos végzettséggel el lehessen helyezkedni - mutatott rá.
Hiller István volt szocialista oktatási és kulturális miniszter, országgyűlési képviselő utalt arra, hogy Angliában nemrégiben arról döntöttek: előbb 17, majd 2015-től 18 évre emelik a tankötelezettségi korhatárt. Megemlítette: Törökországban is emelik a korhatárt, mert arra van szükségük, hogy a török gyermekek, ha felnőnek, az eddigieknél tovább tanulva és magasabb kvalifikációval alkalmasabbak legyenek a munkavégzésre. Nincs olyan ország az EU-ban, amely bármely külső tényező hatására csökkentette volna a korhatárt - jegyezte meg.
Révész Máriusz fideszes honatya arról beszélt, hogy a szakmunkásképzőt végzett magyar fiatalok nagy részének gondja van a szövegértéssel, 21-25 százalékuk pedig a szakmunkásképzőből eddig is lemorzsolódott, annak ellenére, hogy 18 év volt a korhatár. Meglátása szerint a 16 évesen még éretlen gondolkodású, tanulni nem akaró diák kikerülhet az iskolarendszerből, ha akar, később viszont dönthet úgy, hogy visszatér az oktatásba. Duró Dóra jobbikos országgyűlési képviselő közölte: sokan a diákok közül a 18 éves tankötelezettséget csak papíron teljesítették.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
