Elutasította az Országgyűlés Oktatási, tudományos és kutatási bizottságának keddi ülésén az LMP által kezdeményezett...
Elutasította az Országgyűlés Oktatási, tudományos és kutatási bizottságának keddi ülésén az LMP által kezdeményezett és a parlament alkotmányügyi bizottsága által előterjesztett népszavazási kezdeményezést a tankötelezettség korhatárának 18 éven tartásáról. A testületben tízen ellene, hárman mellette szavaztak, Pokorni Zoltán, a bizottság fideszes elnöke pedig tartózkodott.
A népszavazási kezdeményezés szövege úgy szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a tankötelezettség továbbra is annak a tanévnek a végéig tartson, amelyben az érintett személy a 18. életévét betöltötte?"
Varga Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának főosztályvezetője a bizottság ülésén elmondta: az európai országokban jellemzően 16 év a tankötelezettség korhatára, az eddiginél alacsonyabb korhatár pedig Magyarországon nem csökkenti az iskolázottság mértékét. Hangsúlyozta: a tanulóknak a tankötelezettsége, és nem az oktatáshoz való joga szűnik meg 16. életévük betöltésével.
Csonka Ernő, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős helyettes államtitkára a bizottsági szavazás előtt elmondta: a népszavazás 4,8 milliárd forintba kerülne, ezt az összeget dologi, személyi és informatikai kiadások, valamint ezek járulékai teszik ki.
Pokorni Zoltán hozzászólásában megállapította: az oktatáspolitika nem találta meg az elmúlt 10 évben annak a módszerét, hogy a szakmunkásképzőbe járó gyerekeket motiválják a tanulásra.
Osztolykán Ágnes, a bizottság LMP-s alelnöke szerint a tankötelezettségi korhatár leszállításának "súlyos társadalmi következményei lesznek". Annak a véleményének adott hangot, hogy vannak olyan pedagógusok és módszerek, akikkel, illetve amelyekkel lehet tovább foglalkozni a tanulókkal 16 éves koruk után is. Mint mondta, 16 évesen napszámosok lesznek azokból, akik kikerülnek az iskolapadból. Jelenleg nincs olyan foglalkoztatási rendszer Magyarországon, hogy 8 osztályos végzettséggel el lehessen helyezkedni - mutatott rá.
Hiller István volt szocialista oktatási és kulturális miniszter, országgyűlési képviselő utalt arra, hogy Angliában nemrégiben arról döntöttek: előbb 17, majd 2015-től 18 évre emelik a tankötelezettségi korhatárt. Megemlítette: Törökországban is emelik a korhatárt, mert arra van szükségük, hogy a török gyermekek, ha felnőnek, az eddigieknél tovább tanulva és magasabb kvalifikációval alkalmasabbak legyenek a munkavégzésre. Nincs olyan ország az EU-ban, amely bármely külső tényező hatására csökkentette volna a korhatárt - jegyezte meg.
Révész Máriusz fideszes honatya arról beszélt, hogy a szakmunkásképzőt végzett magyar fiatalok nagy részének gondja van a szövegértéssel, 21-25 százalékuk pedig a szakmunkásképzőből eddig is lemorzsolódott, annak ellenére, hogy 18 év volt a korhatár. Meglátása szerint a 16 évesen még éretlen gondolkodású, tanulni nem akaró diák kikerülhet az iskolarendszerből, ha akar, később viszont dönthet úgy, hogy visszatér az oktatásba. Duró Dóra jobbikos országgyűlési képviselő közölte: sokan a diákok közül a 18 éves tankötelezettséget csak papíron teljesítették.
Nem vettek fel egyetlen középiskolába sem, vagy időközben meggondoltátok magatokat? A rendkívüli felvételi eljárásban még van esélyetek arra, hogy az üresen maradt helyekre jelentkezzetek.
A pedagógusértékelési rendszer teljesen elhibázott. Nem elég szeretni a gyerekeket, hinni is kell bennük. A magyar oktatás bebetonozza a különbségeket. Ilyen állításokat fogalmazott meg Lannert Judit abban a majdnem egyórás interjúban, amelyet Magyar Péter készített vele, miután bejelentette, hogy őt jelöli a TISZA-kormány gyermek- és oktatásügyi miniszterének.
Nagyon ambiciózus vállalás a Tisza Párt részéről minden gyereket megtanítani értőn írni-olvasni az alsó tagozat végére, az oktatási rendszer átalakításához nemcsak szerkezeti reformokra, hanem „mentális forradalomra” is szükség lenne – többek között erről beszélgetett Lannert Judit, Nahalka István és Váradi Balázs a Qubit podcastjában.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judit miniszteri jelölésének másnapján levelet írt neki, amelyben többek között azt is kifejtették, mennyire biztatónak tartják, hogy személyében olyan tárgyalópartnerrel dolgozhatnak együtt, aki mélyen ismeri az oktatási rendszert.
@eduline.hu A számológépetek többet segíthet a matekérettségin, mint gondolnátok. A @studium_generale matekosai most megmutatják, hogyan spórolhattok akár 10 percet a számolások idejéből. #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az oktatás nem egyszerűen szakpolitikai kérdés, hanem a polgárosodás alapfeltétele, véli Pukli István, aki szerint a magyar iskolarendszer leépülése nem véletlen, hanem tudatos politikai döntések következménye.
A HUN-REN elnökét, Gulyás Balázst és a vezérigazgatót, Jakab Rolandot kérdezték a hálózat jövője kapcsán.
A leendő Miniszterelnökséget vezető miniszterről beszél mindenki, sokan nagy reményeket fűznek hozzá – többek között azért, mert rendszeresen az elszámoltatás és a jogi következmények érvényesítésének fontosságáról beszélt. Ruff Bálintot már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán is a lopás megítélésének kérdése foglalkoztatta.
