Tanévzárás másképp, viták az iskolaőrség körül, vasalódeszka és egyetemi tiltakozás – ezek voltak a hét legfontosabb hírei

Vegyes fogadtatása van az iskolaőrségnek, tiltakoznak az SZFE diákjai, Jocó bácsi ismét megmondta, nyolc magyar egyetem a legjobbak között. Összeszedtük a hét legfontosabb híreit.

  • Eduline

Tanévzárás és nyári szünet

Jocó bácsi reagált az operatív törzs bejelentésére, ami szerint szigorú szabályok mellett lehet ballagásokat tartani. Az ismert töritanár nem érti, hogy miért a tankerület dönt a ballagásokról. Van, ahol nem a ballagással van a gond. Egy friss kutatás szerint a hátrányos helyzetű diákok egyharmada nem tudott bekapcsolódni a digitális oktatásba azokon a helyeken, ahol vannak tanodák. Ahol nincsenek, ennél is rosszabb lehet a helyzet. Közben kiderült, hogy milyen szabályok mellett tarthatják meg az idei nyári táborokat, például a táborba csak egészséges gyerek mehet, amiről nyilatkozatot kell kitölteni.

Kásler Miklós a héten egy facebook videóban pozitívan értékelte a távoktatást és úgy látja, hogy tömeges igény van arra, hogy a későbbiekben is legyen ilyen típusú oktatás. Véleményével sokan nem értenek egyet. Jocó bácsi sem, aki facebookon írta meg véleményét és hozzánk is számos komment érkezett ezzel kapcsolatban.

„Bár sokszor előkerült a kreativitás az elmúlt pár hónapban, ez önmagában nem egyenlő a hatékonysággal” – mondta Szabó Roland, a budapesti Szent István Gimnázium magyar és történelem szakos vezetőtanára, akivel távoktatás tapasztalatairól beszélgettünk.

Kreativitás kellett a távoktatásban, bár úgy tűnik nem mindenhol értékelték. Eltiltották a tanítástól azt a makói tesitanárt, aki videóban mutatott be alternatív tesi gyakorlatot, egy vasalódeszkán oktatott úszást diákjainak, viccesen. Most úgy tűnik az oktatási ombudsman is egyetért azzal, hogy a tanárt megsértették és megalázták, ezért vizsgálat indult az ügyben.

Az óvodák újranyithattak, de nem mindenki tudott egyszerűen visszatérni. Szuper kezdeményezés segíti a rászoruló óvodákat, ezzel együtt az odajáró, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek életét.

Szeptembertől iskolaőrség

Ha véget ér a nyári szünet, szeptembertől jönnek az iskolaőrök. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint nem iskolaőrségre lenne szükség az iskolai agresszió megfékezésére, hanem megelőzést segítő szakemberekre. Maruzsa Zoltán, államtitkár a benyújtott törvénymódosítási javaslat vitájában részletesebben beszélt az iskolaőrségről, szerinte csak ott vezetik be, ahol ezt az intézményvezetők kérik. Közben mi is utánajártunk, milyen alternatív megoldások léteznek az iskolákban.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint az iskolaőrség bevezetése nem alkalmas a rendfenntartásra, korlátozhatja a tanulók jogait, érdekeinek érvényesítését és diszkriminatív lehet, sok kérdést tesznek fel a rendszerrel kapcsolatban. Közben kiderült az is, hogy nem lesz kötelező a rendőri előképzettség az iskolaőröknek.

Egyetemek és online nyelvvizsgák

A Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói méltatlannak tartják, hogy az egyetem vezetősége a sajtóból értesült arról, hogy előrehozták az alapítványi fenntartásúvá válás időpontját, közleményben tiltakoztak az átállás ellen. Az SZFE volt hallgatói is csatlakoztak a tiltakozáshoz, több százan kezdtek tiltakozásba az egyetem tervezett átalakítása ellen. Mindeközben nyolc magyar egyetem került a legjobbak közé a legfrissebb felsőoktatási világrangsorban, és tavalyi hathoz képest most két új szereplővel bővült a lista.

Valószínűleg nyár végéig még maradhatnak az otthoni helyszínek is a nyelvvizsgarendszerben. A héten megnéztük, hogyan vizsgázott maga a rendszer. Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért - Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke mesélt az Eduline-nak. Ha már megvan a sikeres komplex nyelvvizsgátok, akkor itt megnézhetitek, hogy hogyan igényelhetitek vissza a vizsgátok díját.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.