Az utóbbi napokban már többször írtunk róla, hogy 2020. szeptember 1-jétőtől iskolaőrökkel növelnék a tanárok és a tanulók biztonságérzetét az intézményekben. De biztos, hogy ez az egyetlen megoldás az iskolai erőszak megfékezésére? Utánajártunk, milyen alternatív megoldások léteznek az iskolákban.
Korábban már beszámoltunk róla, hogy a Győri Váci Mihály Általános Iskolában felsős diákok szoktak vigyázni a kisebbekre. A felsős tanulók animátorként vannak kinn a szünetekben az alsósokkal, hogy észrevegyék, ha valamelyik gyereket bántalmazás éri, kezeljék a konfliktusokat, játszanak és beszélgessenek a kicsikkel. A diákokat az iskola igazgatója készíti fel az animátorságra - témákat, játékokat ajánl nekik, és megbeszélik, hogy hogyan kezeljék az alsósok között felmerülő problémákat.
A Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban is kialakították már egy sajátos rendszert, amivel megelőzhető az intézmény falain belül történő érzelmi, verbális vagy fizikai erőszak. A védelmi csoport három bencés, a gimnáziumban tanító tanárból áll, akiket baj esetén felkereshetnek a gyerekek. A tanároknak pedig kötelességük azonnal meghallgatni a diákokat. Nem mondhatják azt, hogy most nincs idejük rá, és nem is bagatellizálhatják el a gyerekek gondjait. A kezdeményezésért az intézmény igazgatója tavaly decemberben kitüntetést is kapott. Erről itt írtunk részletesebben.
Több program is működik az iskolai erőszak ellen
Ilyen például a Békés Iskolák program vagy a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány Nemecsek programja, amelyek azért indultak, hogy megelőzzék, kezeljék és utánkövessék az iskolai bántalmazást. Ezeknek a programoknak a keretében az iskolák olyan alternatívákat tanulhatnak meg, amelyekkel külső segítség nélkül, békés úton tudják kezelni az iskolai erőszakot.
Iskolaőrség: Applikáción keresztül kérhetnek majd segítséget a tanárok?
Az államtitkár a benyújtott törvénymódosítási javaslat vitájában részletesebben beszélt az iskolaőrségről, ami egy rendészeti szervként működne.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
