Az államtitkár a benyújtott törvénymódosítási javaslat vitájában részletesebben beszélt az iskolaőrségről, ami egy rendészeti szervként működne.
Maruzsa Zoltán szerint az iskolaőrséget csak ott vezetik be, ahol ezt az intézményvezetők kérik - olvasható a hvg.hu oldalán.
Az iskolaőrség külön rendészeti szervként, a rendőrség irányítása alatt jön létre, tagjai 2020. szeptember 1-jétől teljesíthetnek szolgálatot nagyságrendileg 500 köznevelési és szakképzési intézményben, ott, ahol a rend fenntartása ezt igényli – mondta Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár kedden a parlamentben, az iskolai erőszak megszüntetése és megelőzése érdekében benyújtott törvénymódosítási javaslat vitájában.
Az államtitkár azt is elmondta, hogy a kormány azt várja, hogy az iskolaőrök jelenléte növelni fogja a tanárok és a tanulók biztonságérzetét, visszatartó erőt fog jelenteni a bántalmazóknak. Kiemelte, hogy az iskolaőröknél lőfegyver nem lesz, de szükség esetén kényszerítő eszközt alkalmazhatnak: testi kényszert, gázspray-t, rendőrbotot, bilincset.
Csak az iskola területén intézkedhetnek majd az őrök és csak tanítási időben. Említést tett arról is, hogy technikai megoldás lehet egy olyan applikációs jelzőrendszer kialakítása, amelyen keresztül a tanár segítséget kérhet majd. A törvényjavaslat alapján a hivatalos személy, a közfeladatot ellátó személy és a támogatóik elleni erőszak esetében már 12 éves kortól büntethetők lesznek a diákok, ha az elkövetéskor tisztában vannak azzal, hogy mit csinálnak.
Maruzsa Zoltán bejelentette azt is, hogy folyamatban van egy kormányrendelet-módosítás annak érdekében, hogy az intézmények és fenntartóik vizsgálják felül a házirendben a mobiltelefonok használatára vonatkozó szabályozást.
A Pedagógusok Szakszervezete elutasítja a benyújtott törvényjavaslatot, szerintük nem rendelkezik valódi megelőzést szolgáló intézkedésekkel és számos aggályuk van az új rendszerrel kapcsolatban.
Kásler Miklós szerint a szülők, gyerekek és tanárok is élvezték a digitális oktatás előnyeit
Az Emmi minisztere értékelte az elmúlt hónapokat és a rendkívüli oktatási helyzetet.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
