Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
A PSZ szerint a törvényjavaslat legsúlyosabb hiányossága, hogy nem rendelkezik valódi megelőzést szolgáló intézkedésekről. Szerintük az állandó „iskolaőri-rendőri” jelenlét a megfélemlítés eszköze és nem a megelőzésé.
Úgy vélik, az iskolai kudarcok és az ebből fakadó agresszió jelentős része a teljesíthetetlen tananyag mennyiségéből ered, ezért elengedhetetlen a tananyag csökkentése. Hozzáteszik, a tanárok túlterheltsége nem segíti a nyugodt órai légkört, illetve kétszáz tanulóhoz legalább 1 iskolapszichológust kellene foglalkoztatni. Tehát növelni kell a létszámukat, illetve a fejlesztő- és gyógypedagógusok, pedagógiai asszisztensek számát is - javasolják.
Hangsúlyozzák: a tanárképzés teljes átalakítása nem tűr halasztást. Illetve kiemelik, hogy a módosításban nem egyértelmű: az iskolaőr a tanárokkal szembeni fellépésre is jogosult-e, illetve a diákok egymás közötti konfliktusaiba is beavatkozhat-e. Az sem tisztázott, hogy az intézményvezető és az iskolaőr között milyen kapcsolat lesz - írják.
További kérdéseket vethet fel az is, hogy az iskolákban reggel 7 órától délután 17 óráig nevelési-oktatási tevékenység folyik. Ez pedig nincs összhangban az iskolaőr napi 8 órás munkaidejével, így feladata csak részben látható el.
A szakszervezet szerint súlyos aggályokat vet fel, hogy vegyi eszköz, bot és bilincs is használható. Arról nem is beszélve, hogy vajon ha hirtelen kell közbelépni, az iskolaőr honnan fog meggyőződni arról: a diák hány éves, használhatja-e vele szemben a gumibotot. Még az sem tisztázott, hogy az iskolaőr milyen személyes adatot, hol, hogyan, meddig rögzíthet, tárolhat, vezethet nyilvántartást, arról kinek és miként adhat tájékoztatást.
A javaslat az iskolaőrök képzésének kialakításáról 60 napos hatályba lépési időtartamot ír elő, ugyanakkor a következő tanév kezdéséig már az elméleti és gyakorlati oktatásoknak és vizsgáztatásoknak is meg kell történiük, hogy a 2020/2021-es tanévben megkezdhessék munkájukat. Ez megvalósíthatatlannak tűnik - írja a szakszervezet. Szerintük ezért sokkal fontosabb lenne a meglévő iskolarendőrök szerepének megerősítése. Illetve fontos lenne a gyerekvédelmi rendszer alaposabb felülvizsgálata, hatékonysági tanulmányok készítése, több szakember alkalmazása.
Lassan nem lesz, aki tanítson? Friss számok a tanárhiányról
Továbbra is komoly probléma a tanárhiány az általános iskolákban és a gimnáziumokban is, de problémát jelent az óvodákban is. Nézzük meg a legfrissebb statisztikákat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
