Az iskolai agresszió megfékezésére nem iskolaőrségre, hanem megelőzést segítő szakemberekre lenne szükség a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint, ezért elutasítják a benyújtott törvényjavaslatot - írják közleményükben.
A PSZ szerint a törvényjavaslat legsúlyosabb hiányossága, hogy nem rendelkezik valódi megelőzést szolgáló intézkedésekről. Szerintük az állandó „iskolaőri-rendőri” jelenlét a megfélemlítés eszköze és nem a megelőzésé.
Úgy vélik, az iskolai kudarcok és az ebből fakadó agresszió jelentős része a teljesíthetetlen tananyag mennyiségéből ered, ezért elengedhetetlen a tananyag csökkentése. Hozzáteszik, a tanárok túlterheltsége nem segíti a nyugodt órai légkört, illetve kétszáz tanulóhoz legalább 1 iskolapszichológust kellene foglalkoztatni. Tehát növelni kell a létszámukat, illetve a fejlesztő- és gyógypedagógusok, pedagógiai asszisztensek számát is - javasolják.
Hangsúlyozzák: a tanárképzés teljes átalakítása nem tűr halasztást. Illetve kiemelik, hogy a módosításban nem egyértelmű: az iskolaőr a tanárokkal szembeni fellépésre is jogosult-e, illetve a diákok egymás közötti konfliktusaiba is beavatkozhat-e. Az sem tisztázott, hogy az intézményvezető és az iskolaőr között milyen kapcsolat lesz - írják.
További kérdéseket vethet fel az is, hogy az iskolákban reggel 7 órától délután 17 óráig nevelési-oktatási tevékenység folyik. Ez pedig nincs összhangban az iskolaőr napi 8 órás munkaidejével, így feladata csak részben látható el.
A szakszervezet szerint súlyos aggályokat vet fel, hogy vegyi eszköz, bot és bilincs is használható. Arról nem is beszélve, hogy vajon ha hirtelen kell közbelépni, az iskolaőr honnan fog meggyőződni arról: a diák hány éves, használhatja-e vele szemben a gumibotot. Még az sem tisztázott, hogy az iskolaőr milyen személyes adatot, hol, hogyan, meddig rögzíthet, tárolhat, vezethet nyilvántartást, arról kinek és miként adhat tájékoztatást.
A javaslat az iskolaőrök képzésének kialakításáról 60 napos hatályba lépési időtartamot ír elő, ugyanakkor a következő tanév kezdéséig már az elméleti és gyakorlati oktatásoknak és vizsgáztatásoknak is meg kell történiük, hogy a 2020/2021-es tanévben megkezdhessék munkájukat. Ez megvalósíthatatlannak tűnik - írja a szakszervezet. Szerintük ezért sokkal fontosabb lenne a meglévő iskolarendőrök szerepének megerősítése. Illetve fontos lenne a gyerekvédelmi rendszer alaposabb felülvizsgálata, hatékonysági tanulmányok készítése, több szakember alkalmazása.
Lassan nem lesz, aki tanítson? Friss számok a tanárhiányról
Továbbra is komoly probléma a tanárhiány az általános iskolákban és a gimnáziumokban is, de problémát jelent az óvodákban is. Nézzük meg a legfrissebb statisztikákat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
