Az államtitkár a benyújtott törvénymódosítási javaslat vitájában részletesebben beszélt az iskolaőrségről, ami egy rendészeti szervként működne.
Maruzsa Zoltán szerint az iskolaőrséget csak ott vezetik be, ahol ezt az intézményvezetők kérik - olvasható a hvg.hu oldalán.
Az iskolaőrség külön rendészeti szervként, a rendőrség irányítása alatt jön létre, tagjai 2020. szeptember 1-jétől teljesíthetnek szolgálatot nagyságrendileg 500 köznevelési és szakképzési intézményben, ott, ahol a rend fenntartása ezt igényli – mondta Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár kedden a parlamentben, az iskolai erőszak megszüntetése és megelőzése érdekében benyújtott törvénymódosítási javaslat vitájában.
Az államtitkár azt is elmondta, hogy a kormány azt várja, hogy az iskolaőrök jelenléte növelni fogja a tanárok és a tanulók biztonságérzetét, visszatartó erőt fog jelenteni a bántalmazóknak. Kiemelte, hogy az iskolaőröknél lőfegyver nem lesz, de szükség esetén kényszerítő eszközt alkalmazhatnak: testi kényszert, gázspray-t, rendőrbotot, bilincset.
Csak az iskola területén intézkedhetnek majd az őrök és csak tanítási időben. Említést tett arról is, hogy technikai megoldás lehet egy olyan applikációs jelzőrendszer kialakítása, amelyen keresztül a tanár segítséget kérhet majd. A törvényjavaslat alapján a hivatalos személy, a közfeladatot ellátó személy és a támogatóik elleni erőszak esetében már 12 éves kortól büntethetők lesznek a diákok, ha az elkövetéskor tisztában vannak azzal, hogy mit csinálnak.
Maruzsa Zoltán bejelentette azt is, hogy folyamatban van egy kormányrendelet-módosítás annak érdekében, hogy az intézmények és fenntartóik vizsgálják felül a házirendben a mobiltelefonok használatára vonatkozó szabályozást.
A Pedagógusok Szakszervezete elutasítja a benyújtott törvényjavaslatot, szerintük nem rendelkezik valódi megelőzést szolgáló intézkedésekkel és számos aggályuk van az új rendszerrel kapcsolatban.
Kásler Miklós szerint a szülők, gyerekek és tanárok is élvezték a digitális oktatás előnyeit
Az Emmi minisztere értékelte az elmúlt hónapokat és a rendkívüli oktatási helyzetet.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
