A TASZ szerint a tervezet több kérést is felvet. Egyrészt nem tisztázott, hogy pontosan miért van szükség rendőrségi alkalmazott jelenlétére az iskolában. A rendőrség segítségét szükség esetén eddig is igénybe vehette az iskola. Kiemelik: kutatások igazolják, hogy a túl korai találkozás a büntető igazságszolgáltatással a gyerek számára ártalmas, és akadályozza azt, hogy felelős felnőtté váljon.

Az is kérdéses, hogy a megfelelő szakértelem híján az iskolaőrök alkalmasak lesznek-e a gyerekekkel való megfelelő bánásmódra - írják közleményükben. Bár a törvényjavaslat előírja, hogy az iskolaőrnek vizsgáznia kell a rendőri intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásával kapcsolatos ismeretekből, szabálysértési, büntetőjogi és büntető eljárásjogi ismeretekből, továbbá pedagógiai és gyermekpszichológiai ismeretekbő, az még nem tisztázott, hogy ez képzés milyen hosszú, és mennyire alapos.

A TASZ szerint az is fontos, hogy az iskolaőrség nem minden iskolában, csak egyes kiválasztott intézményekben lesz jelen. Ez felveti azt a kérdést, hogy milyen kritériumok alapján választják ki ezeket az iskolákat. A jelenlegi álláspontból arra lehet következtetni, hogy ezt a jogintézményt az eleve hátrányos helyzetű, szegregált iskolákban akarják alkalmazni, tovább fokozva az ott tanuló gyerekekkel szembeni oktatási diszkriminációt - írják.

A rendőri jelenlétnek az iskolában az az üzenete, hogy az állami erőszak azonnali alkalmazására van lehetőség és bármely cselekményhez fűzhető jogi következmény. Szerintük a „chilling effect”, vagyis a „dermesztő”, visszatartó hatás, a kilátásba helyezett fenyegetés vagy szankciók eltántoríthatnak az alapjogok gyakorlásától. Hangsúlyozzák, a Gyermekjogi Egyezmény kimondja, hogy az iskolai fegyelmezést csak a gyermek méltóságával összeegyeztethetően és az egyezménynek megfelelően szabad alkalmazni.