Az iskolaőrség bevezetése nem alkalmas a rendfenntartásra, korlátozhatja a tanulók jogait, érdekeinek érvényesítését és diszkriminatív lehet a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint.
A TASZ szerint a tervezet több kérést is felvet. Egyrészt nem tisztázott, hogy pontosan miért van szükség rendőrségi alkalmazott jelenlétére az iskolában. A rendőrség segítségét szükség esetén eddig is igénybe vehette az iskola. Kiemelik: kutatások igazolják, hogy a túl korai találkozás a büntető igazságszolgáltatással a gyerek számára ártalmas, és akadályozza azt, hogy felelős felnőtté váljon.
Az is kérdéses, hogy a megfelelő szakértelem híján az iskolaőrök alkalmasak lesznek-e a gyerekekkel való megfelelő bánásmódra - írják közleményükben. Bár a törvényjavaslat előírja, hogy az iskolaőrnek vizsgáznia kell a rendőri intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásával kapcsolatos ismeretekből, szabálysértési, büntetőjogi és büntető eljárásjogi ismeretekből, továbbá pedagógiai és gyermekpszichológiai ismeretekbő, az még nem tisztázott, hogy ez képzés milyen hosszú, és mennyire alapos.
A TASZ szerint az is fontos, hogy az iskolaőrség nem minden iskolában, csak egyes kiválasztott intézményekben lesz jelen. Ez felveti azt a kérdést, hogy milyen kritériumok alapján választják ki ezeket az iskolákat. A jelenlegi álláspontból arra lehet következtetni, hogy ezt a jogintézményt az eleve hátrányos helyzetű, szegregált iskolákban akarják alkalmazni, tovább fokozva az ott tanuló gyerekekkel szembeni oktatási diszkriminációt - írják.
A rendőri jelenlétnek az iskolában az az üzenete, hogy az állami erőszak azonnali alkalmazására van lehetőség és bármely cselekményhez fűzhető jogi következmény. Szerintük a „chilling effect”, vagyis a „dermesztő”, visszatartó hatás, a kilátásba helyezett fenyegetés vagy szankciók eltántoríthatnak az alapjogok gyakorlásától. Hangsúlyozzák, a Gyermekjogi Egyezmény kimondja, hogy az iskolai fegyelmezést csak a gyermek méltóságával összeegyeztethetően és az egyezménynek megfelelően szabad alkalmazni.
Biztos, hogy az iskolaőrség az egyetlen megoldás az iskolai erőszak ellen?
Az utóbbi napokban már többször írtunk róla, hogy 2020. szeptember 1-jétőtől iskolaőrökkel növelnék a tanárok és a tanulók biztonságérzetét az intézményekben. De biztos, hogy ez az egyetlen megoldás az iskolai erőszak megfékezésére? Utánajártunk, milyen alternatív megoldások léteznek az iskolákban.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
