Szomorú számok: van ahol csak a diákok kétharmada tudott bekapcsolódni a digitális oktatásba

A távoktatás sikerességéhez hiányoznak az eszközök, a diákoknak nincs megfelelő terük és módszertanuk az önálló tanuláshoz, a szülők pedig nem tudnak hatékonyan segíteni - derül ki egy friss kutatásból.

  • Eduline

A hátrányos helyzetű diákok egyharmada nem tudott bekapcsolódni a digitális oktatásba azokon a helyeken, ahol vannak tanodák. Ahol nincsenek, ennél is rosszabb lehet a helyzet. Az elszomorító adatok egy friss kutatásból derültek ki, amelyben 48 tanodát, 35 roma közösségi szervezetet és 45 borsodi és szabolcsi szülőt kérdeztek meg április és május folyamán a digitális oktatásról. A kutatásban kistelepüléseken élők és fővárosiak is részt vettek - írja a hvg.hu.

A kutatásból kiderült, minden ötödik tanoda-pedagógusnak az volt a benyomása, hogy alig elérhető a telefonos vagy online segítség az iskolában a tanulók számára. Emellett sok diáknak problémát okoz az eszköz-, és internetkapcsolat hiánya - ezek beszerzésében a tanodák kétharmada csak kis mértékben, vagy egyáltalán nem tudott segíteni a családoknak.

Az eredmények arra is rávilágítottak, hogy a tanulók jelentős részének nincs megfelelő tere és módszertana az önálló tanuláshoz, minden negyedik válaszoló szerint hiányoznak a digitális kompetenciák és minden ötödik tanoda azonosította nehézségként a személyes kapcsolattartás hiányát is.

A tanodák többsége szerint az iskoláknak fontos lenne belátniuk, hogy a hátrányos helyzetű családoknak nem volt könnyű megoldaniuk az átállást, ezért ne járjon következményekkel - egyessel, bukással -, ha a gyerek nem tud úgy teljesíteni, mint a középosztálybeli társai. Emellett a szervezetek javaslatai között szerepel az augusztusi egyéni fejlesztés, valamint a heti 3 óra külön fejlesztés vagy az iskolai integrációs program a lemaradók számára.

Iskolai étkeztetés a nyári szünetben: mikor kell igényelni?

Az Emmi közleménye szerint a nyári szünetben is biztosított a rászoruló gyermekek étkezése.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.