„Jön az LMBTQ az iskolákba?” – újra elővette a kérdést Balatoni Katalin az uniós források kapcsán
Miközben az Európai Bizottság jogállamisági feltételekről és alapjogokról beszél, Balatoni Katalin azért aggódik, hogy „jön az LMBTQ az iskolákba”.
Miközben az Európai Bizottság jogállamisági feltételekről és alapjogokról beszél, Balatoni Katalin azért aggódik, hogy „jön az LMBTQ az iskolákba”.
Tavaly a vizsgázók majdnem 90 százaléka ért el 60 százalékot az emelt szintű angolérettségin, így a vizsgájuk középfokú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.
Nyolc szakmai szervezet állított össze egy szakmai javaslatcsomagot arról, hogy milyen minimumfeltételek szükségesek ahhoz, hogy a magyar köznevelés differenciált és inkluzív módon működjön. A jelenlegi rendszer egyszerre küzd strukturális és szemléletbeli problémákkal, amelyek miatt az oktatás alapvető funkciói sem tudnak megfelelően érvényesülni.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A 2025-ös érettségi első részének feladataiból válogattunk. Nektek sikerült volna?
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint a kormányváltás nemcsak politikai fordulat, hanem egy évtizedes oktatási válság következménye is. Véleménycikkében arról ír: a rendszer saját maga alatt vágta a fát, amikor elhanyagolta az oktatást – és ezzel végső soron a saját bukását készítette elő.
Elmagyarázzuk, mikor jelenhetnek meg a pontszámok a rendszerben.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly még több mint 11 ezer képzést hirdettek meg a felsőoktatási felvételi eljárásban, idén viszont már csak alig 9 ezer közül választhattak a jelentkezők.
A legdrágább hirdetés a milliós összeget is elérte.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) új tárgyalópartnerre vár, akivel érdemi egyeztetéseket folytathat a jövőben. A szervezet búcsúként nyilvánosságra hozta azt az utolsó levelet, amelyet Maruzsa Zoltán még április 2-án küldött számukra. A PDSZ értékelése szerint a leköszönő államtitkár ebben „utoljára még egy jóízűt csúsztatott”.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Az elmúlt tizenhat évben a saját bevallása szerint folyamatos rendszerkritika és rendszerellenzékiség határozta meg Radó Péter oktatáspolitikai tartalmú írásait: az oktatáskutató szerint „ráfeszült” az autokratikus rendszerre, ez a feszültség pedig a tegnapi választási eredmények után kezdett oldódni benne.
Az idei választás egyik kulcskérdése a fiatalok bevonása és mozgósítása volt. A kampányban a politikusok is igyekeztek megszólítani ezt a korosztályt, miközben elemzések sora utalt arra, hogy részvételük akár döntő is lehet. A Tisza Párt kétharmados győzelme után pedig többen már kifejezetten nekik tulajdonítják az eredményt – köztük Pikó András, Józsefváros polgármestere is.
„A kormányváltás az első tégla, és én az első tégla után nem fogok hátradőlni” – írta Pankotai Lili posztjában. Szerinte a rendszerváltásig még hosszú és rögös az út. A tegnapi utcai ünneplések hangulatáról is beszámolt és hangsúlyozta, hogy a munka most kezdődik.
A tavaszi szünet véget ért, április 13-án újra becsengettek az iskolákba – de sok diák számára a választások estéje hosszabbra nyúlt a tervezettnél. Mutatjuk, mit tehettek, ha emiatt ma inkább otthon maradtatok.
„Feketelistán” érezte magát, szakmai lehetőségektől esett el, politikai véleménye miatt bélyegezték meg. A volt pedagógus, oktatási szakember, Balatoni József (Jocó bácsi) arról írt, hogy a választási eredmény tudatában esélyt lát arra, hogy újra szabadabban dolgozhasson, és a szakmaiság kerüljön előtérbe.
Már nem sok idő van hátra az általános iskolai beiratkozásokig. Mutatjuk a pontos dátumot.