Nemcsak Magyarországon okoz problémát az iskolákban a csökkenő gyereklétszám. A szlovák kormány tervezett oktatási reformja szigorúbb létszámkövetelményeket vezetne be, ami különösen a kisebb települések magyar tannyelvű intézményeit érintheti. A Magyar Szövetség petíciót indított, amelyben azt követelik, hogy a nemzetiségi iskolák kevesebb diákkal is működhessenek tovább.
A Pro Civis civil szervezet elemzése szerint a Szlovákiában működő 220 magyar és kétnyelvű alapiskolából 97 intézmény jövője kerülhet veszélybe az új szabályozás miatt – írta meg a Napunk. Közülük 58 iskola már jelenleg sem teljesíti a tervezett létszámkövetelményeket, további 39 intézmény pedig éppen a meghatározott határ közelében működik. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy mind a 97 iskola biztosan bezárna, a tervezett szabályozás azonban jelentősen megnehezítheti a fennmaradásukat.
A Magyar Szövetség az Oktatáspolitikai Műhellyel közösen dolgozta ki azt a petíciót, amelyben a nemzetiségi iskolákra vonatkozó létszámhatárok csökkentését követelik.
A kezdeményezők azt kérik a szlovák kormánytól és az oktatási minisztériumtól, hogy a tervezett 15, illetve 18 fős átlagos osztálylétszám helyett 12 főben határozzák meg a nemzetiségi iskolákra vonatkozó minimumot. Emellett a teljes szervezettségű, vagyis alsó és felső tagozattal is rendelkező iskoláknál a tervezett 147 fős minimális tanulólétszámot 108 főre csökkentenék.
A szabályozásban szereplő átlagos osztálylétszámot nem osztályonként külön-külön, hanem tagozatonként számítanák ki. Ez azt jelenti, hogy az adott tagozatra járó összes diák számát osztanák el az osztályok számával. Például egy négyosztályos alsó tagozaton összesen legalább 60 tanulóra lenne szükség ahhoz, hogy teljesüljön a 15 fős átlag. A felső tagozaton pedig öt osztály esetén összesen 90 diáknak kellene tanulnia az intézményben a 18 fős átlag eléréséhez.
A változtatások azonban nem vezethetnek oda, hogy a magyar családok számára az anyanyelvi iskola csak papíron marad elérhető. Egy iskola sorsáról nem lehet kizárólag létszámadatok és kilométerek alapján dönteni
– fogalmaznak a petícióban.
A kezdeményezők ezért azt is kérik, hogy egy iskola megszüntetése vagy összevonása előtt vegyék figyelembe az utazás idejét, a diákok életkorát, a tömegközlekedési lehetőségeket és azt, hogy a másik intézmény képes-e fogadni a tanulókat. A szórványban élő gyerekek számára ingyenes, biztonságos iskolabusz-hálózat kialakítását is szorgalmazzák, állami és regionális támogatással.
Nemcsak Szlovákiában jelent komoly problémát a csökkenő gyereklétszám és az iskolák kihasználatlansága. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke korábban arra figyelmeztetett, hogy a következő években elkerülhetetlenné válhatnak az iskolaösszevonások és -bezárások.
A szakszervezeti vezető szerint az iskolarendszer kapacitását még olyan évfolyamokra tervezték, amelyekben közel százezer gyerek kezdte meg a tanulmányait, miközben a következő években ennél jóval kevesebben lépnek majd iskoláskorba.
Totyik példaként két egymástól mindössze 700 méterre található iskolát említett: az egyik ezer diák befogadására alkalmas, de csak 250-en járnak oda, míg a másik 1250 férőhelyes intézményben mindössze 300-an tanulnak. A PSZ elnöke szerint az ilyen helyzetekben meg kell vizsgálni az összevonás lehetőségét, de a döntésekbe a szülőket és a pedagógusokat is be kell vonni. Hangsúlyozta azt is, hogy az iskolabezárások nem járhatnak együtt az oktatási források csökkentésével. A felszabaduló pénzt inkább kisebb osztálylétszámokra és jobb oktatási körülmények megteremtésére kellene fordítani.
Totyik szerint egyes térségekben a demográfiai folyamatok miatt az iskolák idővel külső beavatkozás nélkül is működésképtelenné válhatnak. Az átalakításoknál azonban minden esetben a gyerekek érdekeit és a megfelelő oktatási feltételek biztosítását kellene előtérbe helyezni.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint bizonyos térségekben elkerülhetetlenné válhatnak az iskola-összevonások és -bezárások, de az átalakítás nem járhat együtt forráskivonással. A kevesebb gyerek lehetőséget teremthetne kisebb osztályokra és jobb oktatási feltételekre is.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
