Idén egy doktorandusz, egy járványügyi modellezéssel foglalkozó matematikus és a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke kapja a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjat. A kitüntetetteket több mint 150 jelölés közül választották ki.
Iványi Tamás Gergő biofizikus doktorandusz, Röst Gergely matematikus, tanszékvezető egyetemi tanár és Lovász László matematikus, a József Attila Tudományegyetem (JATE) egykori oktatója kapja az idei JATE-díjakat – jelentette be hétfőn Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Nobel-díjas professzora. A kutató online kapcsolódott be a sajtótájékoztatóba, ahol elmondta, hogy az idei díjakra több mint 150 jelölés érkezett, köztük külföldi oktatókra és hallgatókra vonatkozó ajánlások is.
A hallgatói kategória idei kitüntetettje Iványi Tamás Gergő, az SZTE biofizikus doktorandusza, aki a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biofizikai Intézetében végez kutatásokat. Munkája során fénnyel irányítható mikroszkopikus eszközöket fejleszt, doktori kutatásában pedig optikai csipesz segítségével vizsgálja az egyedi sejtek felszínét. Tudományos eredményei rangos nemzetközi folyóiratokban, köztük az Advanced Materials és a Nature Communications hasábjain is megjelentek. Kutatómunkája mellett tudományos ismeretterjesztéssel is foglalkozik.
Az oktatói és kutatói kategóriában Röst Gergely matematikus, tanszékvezető egyetemi tanár kapja az elismerést. A matematikai modellezés nemzetközileg elismert szakértője az Európai Kutatási Tanács támogatásával hozott létre matematikai járványtani kutatócsoportot Szegeden. A koronavírus-járvány idején készített előrejelzéseivel országosan ismertté vált, az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium szakmai vezetőjeként pedig a hazai járványvédekezést is segítette.
Az alumnus kategóriában Lovász László matematikust, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnökét díjazzák. A nemzetközileg elismert tudós 1975 és 1982 között vezette a József Attila Tudományegyetem Geometria Tanszékét. A matematika és a számítástudomány több területén ért el meghatározó eredményeket. Munkásságát egyebek mellett Wolf-díjjal és Abel-díjjal is elismerték.
A JATE-díjat Karikó Katalin és a Szegedi Tudományegyetem hozta létre az egykori József Attila Tudományegyetem emlékének és szellemiségének megőrzésére, valamint a kiemelkedő tudományos teljesítmények elismerésére. Karikó Katalin 2023 októberében jelentette be, hogy egykori egyetemének adományozza fiziológiai és orvosi Nobel-díjának replikáját, valamint a kitüntetéssel járó, több mint 500 ezer dolláros pénzjutalmat.
A Nobel-díjas kutató a hétfői sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a JATE-díjjal az egykori hallgatók alma materükhöz való kötődését is szeretnék erősíteni. Hozzátette, hogy a Nobel-díj pénzjutalma még hosszú éveken keresztül biztosíthatja a kitüntetés odaítélését.
A JATE-díjat 2025-ben adták át először. Akkor Czikkely Márton Simon orvos, doktorandusz, Tóth Ágota vegyészprofesszor és Ilia Mihály irodalomtörténész részesült az elismerésben. Az idei, második JATE-díj-átadó gálát november 14-én rendezik meg a Szegedi Tudományegyetemen.
Karikó Katalin, az SZTE jogelődje, a József Attila Tudományegyetem egykori hallgatója még 2023 októberében ajánlotta fel az egyetemnek a fiziológiai és orvosi Nobel-díjával járó több mint 500 ezer dolláros pénzjutalmat, amiből létrehozták a JATE-díjat, amely a József Attila Tudományegyetem hagyományai előtt tiszteleg, és célja a szegedi tudományosság támogatása.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
