Persze csak akkor mondana le a miniszter, ha neki felróható okokból nem jön össze a megállapodás az ügyben. Jövő héten Varga Judit igazságügyi miniszter is tárgyal a kérdésben.
Az állami egyetemek tanársegédeinek alapbére alacsonyabb, mint a 2023-as minimálbér – erre hívták fel a figyelmet ELTE-s dolgozók szerdán. Valóban siralmasak a fizetések, a legfiatalabb – de mesterdiplomával, nyelvvizsgákkal, doktori fokozattal, de minimum megkezdett doktori tanulmányokkal rendelkező – oktatók fizetése még a 2021-es és 2022-es emelés után is alig több, mint a magyarországi átlagbér fele. Az alapítványi egyetemeken valamivel jobb a helyzet, de nagyok a különbségek: könnyen előfordulhat, hogy ugyanabban a munkakörben az egyik intézményben bruttó 340 ezer, egy másikban 550 ezer forintot lehet keresni.
Már egy decemberi dokumentumban is ott áll az Európai Bizottság figyelmeztetése, ráadásul Gulyás Gergely nyilatkozatával ellentétben a döntés nem is perelhető.
Majdnem 650 ELTE-s dolgozó írt közös állásfoglalást az egyetem vezetésének, ebben azt követelték, hogy emeljék az alapbéreket, azok ugyanis nem csak európai vagy közép-európai, de magyarországi összehasonlításban is extrém alacsonyak.
A területfejlesztési és uniós források felhasználásért felelős miniszter hamarosan Brüsszelbe utazik, hogy uniós biztosokkal tárgyaljon az Erasmusról.
Az Európai Bizottság döntése szerint a modellváltó egyetemek hallgatói és oktatói nem vehetnek részt az Erasmus-programban. Viszont - úgy tűnik - külföldi hallgatók ezekre az egyetemekre is érkezhetnek erasmusosként.
Az egyetem fenntartójától függetlenül, diszkriminációmentesen biztosítani kell azt a jogot, hogy az Európai Unió oktatási, mobilitási programjaiban, valamint kutatási együttműködéseiben részt vehessenek a hallgatók és dolgozók - írta a Magyar Rektori Konferencia (MRK).
Leghamarabb 2024-ben vagy 2025-ben derülhet ki, előrelépnek-e a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban az alapítványi fenntartásba került egyetemek.
Bizonytalan helyzetbe került 21 magyar alapítványi egyetem nemzetközi csereprogramjának jövője, március végéig kell megállapodnia a kormánynak, ha 2024-ben is szeretnének az érintett egyetemek Erasmus+ és Horizont programokban részt venni - és ez még csak a jéghegy csúcsa. Elhoztuk a hét legfontosabb híreit az egyetemi felvételivel, a tanári tiltakozásokkal és leendő középiskolásokra váró fontos vizsgákkal kapcsolatban is.
A békés rendezés pártján vannak, miközben nem is nagyon értik a konfliktust – ezt mondta Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő az M1-nek.
Az Erasmus-ösztöndíjakról is beszélt Orbán Viktor szokásos péntek reggeli rádióinterjújában.
"Sajnálom, a vetélytársam az egyéni ambícióit a Semmelweis Egyetem becsülete és érdeke elé helyezi" - írta az egyetem jelenlegi rektora, reagálva Kellermayer Miklós rektorválasztási videójára.
Bizonytalan helyzetbe kerültek a nemzetközi csereprogramok, a helyzetet záros határidőn belül rendezni kell, hogy 2024-ben is lehessen pályázni. Az Oktatói Hálózat szerint a helyzetért a kormány a felelős.
Egy biztos: a 2024-es szerződésekről legkésőbb március végéig meg kell állapodnia a kormánynak az Európai Bizottsággal.
Ha nem tudnak megállapodni az Európai Bizottsággal, akkor az EU bíróságánál pert fognak indítani az Erasmus-ösztöndíjról szóló határozattal szemben - erről is beszélt a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón. Cikkünk folyamatosan frissül.
A szegedi egyetem kuratóriumi tagjai az ügyben már egyeztettek is egymással, és teljesen egyetértettek.
A kormánynak és az Európai Uniónak minél hamarabb meg kell egyeznie – reagált a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) arra, hogy az Európai Bizottság döntése alapján huszonegy modellváltó egyetemet kizárnak az Erasmus-programból.
Saját ösztöndíjprogramot indít a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen (MATE), ha a hallgatóik nem vehetnek részt az Erasmus+ programban.
Az európai középmezőny mögött – ez a jellemző pozíciója a magyar egyetemeknek a globális felsőoktatási rangsorokban. Nincs is sok értelme az ELTE, a Műegyetem vagy akár a szegedi egyetem helyezését az Oxfordéhoz, a Harvardéhoz vagy a Yale-éhez mérni, a rangsorokat ugyanis többek között az egyetemekhez köthető publikációk idézettsége alapján állítják össze. Publikálni viszont azok tudnak, akik kutatnak. Kutatáshoz pedig pénz kell – nem is kevés. Az autonómia pedig a sikeres működés és presztízs előfeltétele.
Rengeteget veszít a felsőoktatás azzal, ha a huszonegy „modellváltó” egyetem végleg kimarad az 1987 óta működő Erasmus-programból. De mit veszítenek az egyetemisták? Hallgatókkal, friss diplomásokkal és szülőkkel beszélgettünk arról, mit jelent számukra az Erasmus – van, aki ezzel az ösztöndíjjal utazott életében először külföldre, más olyan szakmai tapasztalatokat szerzett, amely hazatérve aranyat ért.
