Évek óta a tíz legnépszerűbb alapképzés között szerepel a kereskedelem és marketing, amelyre 2022-ben összesen 6720-an jelentkeztek. Mutatjuk, milyen eredményekkel kerülnek be a felvételizők.
Ahogy arról korábban már többször írtunk, november közepén megjelent a HVG Diploma 2023 kiadványa, benne az egyetemek és főiskolák rangsorával. Az összesített lista élén az Eötvös Loránd Tudományegyetem áll, amelyet a Szegedi Tudományegyetem, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem követ.
A HVG-rangsor készítői idén is összeállították a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakok hallgatói kiválósági rangsorát – figyelembe vették az elsőhelyes jelentkezők számát, a felvett hallgatók átlagpontszámát, a nyelvvizsgával felvettek, illetve a középiskolai versenyen helyezettek számát is.
Élen a "kermark"
Az évek óta a népszerűségi lista legelején szereplő kereskedelem és marketing alapszakos halglatói rangsorát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara vezeti, amelyet összesen 437-en jelöltek meg a jelentkezési listájuk első helyén. A felvett hallgatók a maximális 500 pontból átlagosan 440 pontot szereztek, négyen döntős helyen végeztek valamelyik rangos középiskolai versenyen, emellett a jelentkezők közel 99 százaléka nyelvvizsgát is szerzett a középiskolai évek alatt.
Népszerű volt a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának képzése is, amit első helyen összesen 197-en jelöltek meg. A sikeresen felvételiző hallgatók átlagosan 405 pontot szereztek az érettségin, 93 százalékuknak pedig nyelvvizsgája is volt, míg a harmadik helyen szereplő Debreceni Egyetem képzését 194en jelölték meg első helyen, a felvettek átlagosan 415 pontot gyűjtöttek, több mint 91 százalékuk érkezett már meglévő nyelvvizsgával a felsőoktatási intézménybe.
A lista negyedik helyét a győri Széchenyi István Egyetem szerezte meg 128 elsőhelyes jelentkezéssel. Az elsőéves hallgatók átlagosan 403 pontot értek el az érettségin, 80 százalékuk szerzett nyelvvizsgát, míg az ötödik helyen szereplő Budapesti Gazdasági Egyetemre szintén 128-an adták le a jelentkezésüket, a bekerült hallgatók átlagosan 390 pontot értek el, viszont a hallgatóik közel 100 százaléka érkezett már meglévő nyelvtudással.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
