Újabb hallgatói rangsor: ez az egyik legnépszerűbb gazdasági alapszak, de hol tanulnak a legjobb eredményű hallgatók?

Évek óta a tíz legnépszerűbb alapképzés között szerepel a kereskedelem és marketing, amelyre 2022-ben összesen 6720-an jelentkeztek. Mutatjuk, milyen eredményekkel kerülnek be a felvételizők.

  • Eduline

Ahogy arról korábban már többször írtunk, november közepén megjelent a HVG Diploma 2023 kiadványa, benne az egyetemek és főiskolák rangsorával. Az összesített lista élén az Eötvös Loránd Tudományegyetem áll, amelyet a Szegedi Tudományegyetem, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem követ.

A HVG-rangsor készítői idén is összeállították a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakok hallgatói kiválósági rangsorát – figyelembe vették az elsőhelyes jelentkezők számát, a felvett hallgatók átlagpontszámát, a nyelvvizsgával felvettek, illetve a középiskolai versenyen helyezettek számát is.

Élen a "kermark"

Az évek óta a népszerűségi lista legelején szereplő kereskedelem és marketing alapszakos halglatói rangsorát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara vezeti, amelyet összesen 437-en jelöltek meg a jelentkezési listájuk első helyén. A felvett hallgatók a maximális 500 pontból átlagosan 440 pontot szereztek, négyen döntős helyen végeztek valamelyik rangos középiskolai versenyen, emellett a jelentkezők közel 99 százaléka nyelvvizsgát is szerzett a középiskolai évek alatt.

Népszerű volt a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának képzése is, amit első helyen összesen 197-en jelöltek meg. A sikeresen felvételiző hallgatók átlagosan 405 pontot szereztek az érettségin, 93 százalékuknak pedig nyelvvizsgája is volt, míg a harmadik helyen szereplő Debreceni Egyetem képzését 194en jelölték meg első helyen, a felvettek átlagosan 415 pontot gyűjtöttek, több mint 91 százalékuk érkezett már meglévő nyelvvizsgával a felsőoktatási intézménybe.

A lista negyedik helyét a győri Széchenyi István Egyetem szerezte meg 128 elsőhelyes jelentkezéssel. Az elsőéves hallgatók átlagosan 403 pontot értek el az érettségin, 80 százalékuk szerzett nyelvvizsgát, míg az ötödik helyen szereplő Budapesti Gazdasági Egyetemre szintén 128-an adták le a jelentkezésüket, a bekerült hallgatók átlagosan 390 pontot értek el, viszont a hallgatóik közel 100 százaléka érkezett már meglévő nyelvtudással.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.