Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezeti a HVG felsőoktatási rangsorát, amely a hallgatói teljesítmény alapján összeállított részrangsorban is az első helyet szerezte meg. A második helyen a Szegedi Tudományegyetem áll, a harmadik pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.
Az ELTE évek óta vezeti a HVG felsőoktatási rangsorát, az összesített listán ebben az évben is az első helyet szerezte meg. A tíz legjobb eredményű egyetem listáján azonban voltak változások: dobogós helyet a Szegedi Tudományegyetem és a Műegyetem szerzett, a negyedik a Debreceni Egyetem, az ötödik a Semmelweis Egyetem.
A hatodik helyen a Budapesti Corvinus Egyetem áll, amelyet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, majd – holtversenyben – a Károli Gáspár Református Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem követ. A tizedik helyen a Pannon Egyetem végzett.
Hogyan áll össze a rangsor?
A HVG Diploma rangsora idén is több – a hallgatói és az oktatói kiválóságot mérő – alrangsorból állt össze. Figyelembe vették például az elsőhelyes jelentkezők számát, a felvett hallgatók pontátlagát, a nyelvvizsgával felvettek arányát, a középiskolai versenyeken helyezettek számát.
Az oktatói lista készítésekor is több szempontot használtak: a tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma és aránya mellett az egy – tudományos fokozattal rendelkező – oktatóra jutó hallgatók száma, illetve az MTA-címmel rendelkező oktatók arányát is.
| A legjobb egyetemek és főiskolák |
A HVG Diploma 2023 kiadványban az összesített intézményi és kari lista mellett képzésterületi rangsorokat is találtok, sőt a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakok – például a gazdálkodási és menedzsment, a pszichológia, a gépészmérnöki, az ápolás és betegellátás – hallgatói rangsorát is megnézhetitek. ![]() Utánajártunk, hol állnak a magyar egyetemek a nemzetközi rangsorokban, a Brexit után milyen úti célt találtak maguknak a külföldi felsőoktatás felé kacsingató magyar diákok, és milyen lehetőségek közül válogathatnak azok, akik nem elégednek meg a „sima” magyar képzéssel, de nem tudnak vagy nem akarnak külföldön tanulni. Azt a kérdést is megpróbáltuk megválaszolni, milyen kiadásokkal kalkulálhatnak a hallgatók, milyen ösztöndíjakra, támogatásokra számíthatnak, és mekkora esélyük van bekerülni valamelyik egyetemi kollégiumba. A HVG Diploma 2023 különszámát itt rendelhetitek meg. |
Az elsőhelyes jelentkezők száma és a felvett hallgatók teljesítménye alapján összeállított rangsort az ELTE vezeti, amelyet majdnem tízezren jelöltek meg a jelentkezési lap első helyén 2022-ben, és ahol a felvettek pontátlaga jócskán meghaladja a 400-at – átlagosan 424 ponttal érkeztek az egyetemre. A második helyen a Budapesti Corvinus Egyetem végzett: a felvett hallgatók 99 százalékának van nyelvvizsgája, átlagpontszámuk pedig extrém magas, 459. A harmadik a Műegyetem, ahová több mint 4400-an próbáltak bekerülni, kifejezetten magas, 422-es átlagpontszámmal.
Az oktatói rangsor élén azonban nem az ELTE, hanem a Szegedi Tudományegyetem áll. A második a Pannon Egyetem, a harmadik helyen – holtversenyben – a Debreceni Egyetem és az ELTE végzett.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.