Központi írásbeli 2027: ezekből a témakörökből kell felkészülniük a hatodikosoknak magyarból és matekból
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
A legmagasabb pontszámú jelentkezők többsége még mindig a legnagyobb budapesti egyetemekre készül – többek között ez derül ki azokból az adatokból, amelyeket a HVG Diploma 2023 kiadvány közöl.
A maximális 500-ból 459 – átlagosan ennyi pontot gyűjtöttek azok a hallgatók, akik a 2022-es felsőoktatási felvételin kerültek be a Budapesti Corvinus Egyetemre. Ennyi pontot csak kitűnő bizonyítvánnyal és érettségi eredményekkel, emelt szintű érettségivel, versenyeredményekkel, nyelvvizsgával lehet szerezni, ráadásul a felvettek több mint 99 százalékának nyelvvizsgája is van, a középiskolai tanulmányi versenyeken helyezettek közül pedig 86-an jutottak be a Corvinuson valamelyik alap- vagy osztatlan képzésre.
Csütörtökön megjelenik a HVG Diploma 2023 kiadványa, benne az egyetemek és főiskolák rangsorával, amely idén is több szempont – az elsőhelyes jelentkezők száma, a felvettek átlagpontszáma, a nyelvvizsgával felvettek aránya, a középiskolai versenyeken helyezettek aránya, az MTA-címmel rendelkező oktatók aránya, a tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma és aránya, illetve az egy ilyen oktatóra jutó hallgatók száma – alapján állt össze.

A felvételizők teljesítménye alapján összeállított rangsor adataiból egyértelműen kiderül: nem a Corvinus az egyetlen olyan egyetem, ahová extrém magas átlagpontszámú diákok jutnak be (igaz, a Corvinus 459 pontos átlaga országos rekord). Az összesített hallgatói kiválósági rangsor élén álló Eötvös Loránd Tudományegyetemen is bőven meghaladja a 400-at a felvettek átlagpontszáma. Egészen pontosan 424 pontot gyűjtöttek, tízből kilenc hallgató eleve nyelvvizsgával érkezett az egyetemre, ráadásul több mint 300 olyan diák választotta az intézményt, aki már középiskolásként versenyeredményeket szerzett.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 422, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 408, a Semmelweis Egyetemen 420 a felvettek átlagpontszáma, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen pedig 401. Még egy budapesti egyetem van, ahol extrém magas a pontátlag: az Állatorvostudományi Egyetemre 2022-ben bekerült diákok átlagosan 452 pontot szereztek. Az összes többi felsőoktatási intézményben 400 alatti a bekerült diákok átlagpontszáma.
| A legjobb egyetemek és főiskolák |
A HVG Diploma 2023 kiadványban az összesített intézményi és kari lista mellett képzésterületi rangsorokat is találtok, sőt a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakok – például a gazdálkodási és menedzsment, a pszichológia, a gépészmérnöki, az ápolás és betegellátás – hallgatói rangsorát is megnézhetitek. Utánajártunk, hol állnak a magyar egyetemek a nemzetközi rangsorokban, a Brexit után milyen úti célt találtak maguknak a külföldi felsőoktatás felé kacsingató magyar diákok, és milyen lehetőségek közül válogathatnak azok, akik nem elégednek meg a „sima” magyar képzéssel, de nem tudnak vagy nem akarnak külföldön tanulni. Azt a kérdést is megpróbáltuk megválaszolni, milyen kiadásokkal kalkulálhatnak a hallgatók, milyen ösztöndíjakra, támogatásokra számíthatnak, és mekkora esélyük van bekerülni valamelyik egyetemi kollégiumba. A HVG Diploma 2023 kiadványt itt rendelhetitek meg. |
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
Miklósi György, a szervezet alapítója szerint indokolt esetben a sajátos nevelési igényű gyerekeknek még egy év halasztást kellene biztosítani, a szülőknek pedig lehetőséget kellene adni arra, hogy az óvodavezetővel kialakult vita esetén közvetlenül is kezdeményezhessék az eljárást.
Kilenc felsőoktatási érdekképviseleti szervezet közös levélben fordult Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkárhoz. A szakszervezetek azt szeretnék, hogy a kormány a 2027-es költségvetés felsőoktatást érintő intézkedéseiről és a készülő felsőoktatási koncepcióról is egyeztessen velük.
Az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium úgy számol, hogy gyerekenként 27 perc alatt ki lehet tölteni. Az OGYM szerkesztőségünknek is elküldött közleményéből kiderült, hogy az oviKRÉTA rendszerében megjelent kérdőív az óvodás gyerekek fejlődésének értékelésére szolgál, és számozási hiba miatt állították le ideiglenesen.
A cél, hogy a fiatalok tisztában legyenek a mesterséges intelligencia működésével és buktatóival is.
A parlamenti államtitkár egy videóban beszélt az iskolák állapotáról és a Jeney Lajos Iskolafejlesztési Program céljairól.
A technológia egyre intimebb szerepet tölt be a fiatalok életében, különösen azok körében, akiknek sérülékenyebb a mentális jólléte, vagy akik nehezen beszélnek a problémáikról másokkal.