TASZ: a véleménye miatt senkit nem lehet kirúgni, a tiltakozó tanárokat sem

Fontos ítéletet hozott a Kúria, a sztrájk mint politikai véleménynyilvánítás nem lehet ok a munkavállaló elbocsátására – írja a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), amely szerint ez a döntés megerősítést jelent a tiltakozó pedagógusoknak is.

  • Eduline

A TASZ azt írja, Faur Annát, a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatóját 2020 novemberében, próbaideje alatt rúgták ki – meggyőződése szerint azért, mert támogatta az SZFE dolgozóinak sztrájkköveteléseit, és aktívan részt vett a dolgozói sztrájkban. Bár próbaidő alatt a felmondást nem kell indokolni, a döntés ilyenkor sem lehet megtorló jellegű.

A bíróság első-, majd másofokon is kimondta, hogy az SZFE jogellenesen megkülönböztette Faur Annát, amikor politikai véleményének megtorlásaként megszüntette a jogviszonyát.

A Kúria úgy ítélte meg, hogy egy munkavállalónak a sztrájkolás, a sztrájkkövetelések és a tiltakozás támogatása személyisége lényeges eleme.

„Azt is megállapították, hogy ha a dolgozók sztrájkkövetelései önmagukban is politikai véleményt fejeznek ki, ahogy ez az SZFE és a tiltakozó pedagógusok esetében is igaz, akkor ezek messze túlmutatnak a csupán a munkaviszonyt érintő követeléseken. A Kúria döntése megerősítést jelent az aktuálisan sztrájkoló pedagógusoknak is, ugyanis  egyértelművé teszi: a sztrájkban való aktív részvétel, illetve annak kimutatása, hogy ha valaki elkötelezett a sztrájkkövetelések iránt olyan véleménynek minősül, amely védett a diszkriminációval szemben. A jogszabály szerint sztrájkolás miatt egyébként sem lehet senkit kirúgni, de az ítélettel a Kúria megerősítette, hogy még próbaidő alatt sem lehet valakit azért eltávolítani, mert a munkáltatónak nem tetszik a véleménye, ami akár csupán a sztrájkhoz való csatlakozás is lehet. A Kúria döntésétől más bíróságok csak kivételesen indokolt esetben térhetnek el, így ez a döntés minden munkavállalónak hivatkozási alapként szolgálhat” – írja a TASZ, hozzátéve: továbbra is segítséget nyújtanak azoknak a pedagógusoknak, akik politikai véleményük miatt hátrányos helyzetbe kerülnek.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.