A minisztérium szerint minden rendben van az állami egyetemek működésével

Az állami egyetemek támogatásáról kapott kérdést a minisztérium, a válaszból kiderül: "működésükhöz minden feltétel biztosított". Sőt, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára azt is összeszámolta, hogy hányan jelentkeztek egyetemekre.

  • Eduline

Tévedés, hogy az állam a fenntartásában lévő egyetemek forrásait csökkentette volna, éppen ellenkezőleg, az állami egyetemek több forráshoz jutottak idén, mint az elmúlt év során. Továbbá az elmúlt 2 évben 15-15%-os béremelést is végre tudtunk hajtani

- írta válaszában Vitályos Eszter, Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára, arra a parlamenti kérdésre, hogy "az állami egyetemek megszorításaival igyekeznek kicsikarni az alapítványi modellváltást?" Hozzátette, "működésükhöz minden feltétek biztosított, alapfeladataikat továbbra is magas színvonalon látják el".

Az utóbbi hetekben, ezzel szemben nagy port kavart az egyik állami egyetem (a maradék öt darab közül) tanársegédeinek első 2023-as, "megemelt" fizetése. Az állami egyetemek tanársegédeinek alapbére alacsonyabb, mint a 2023-as minimálbér – erre hívták fel a figyelmet ELTE-s dolgozók korábban. Valóban siralmasak a fizetések, a legfiatalabb – de mesterdiplomával, nyelvvizsgákkal, doktori fokozattal, de minimum megkezdett doktori tanulmányokkal rendelkező – oktatók fizetése még a 2021-es és 2022-es emelés után is alig több, mint a magyarországi átlagbér fele. Az üggyel kapcsolatban már az egyetem hallgatói is megszólaltak: komoly bérrendezést követelnek, szerintük ugyanis a jelenlegi helyzet még azokat is eltántorítja az akadémiai pályától, akik egyébként szívesen dolgoznának tudományos pályán.

Milyen népszerűek az egyetemek?

Az államtitkár kitért a felvett hallgatók számára is, szerinte ugyanis nem igaz, hogy "a magyar fiatalok elfordulnak a felsőoktatástól". Ezt azzal próbálta alátámasztani, hogy 2021-ben és 2022-ben a jelentkezők majdnem háromnegyedét felvették egyetemre, sőt a felvettek létszámán is látszik, hogy 7,5 százalékkal volt magasabb, mint a "modellváltás előtti évben". A legtöbb egyetem modellváltása 2020-ban kezdődött és 2021-ben ment végbe, azaz, ha a felvételizők számát a 2020-as évhez hasonlítja az államtitkár, az emelkedés nyilvánvaló. Azonban árnyalja a képet, hogy 2020-ban, a kovid-járvány első hulláma alatt, 20 ezerrel kevesebben jelentkeztek egyetemre, ami akkor 19 éves negatív felvételi-rekord volt.

 

MTI
Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.