Az állami egyetemek támogatásáról kapott kérdést a minisztérium, a válaszból kiderül: "működésükhöz minden feltétel biztosított". Sőt, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára azt is összeszámolta, hogy hányan jelentkeztek egyetemekre.
Tévedés, hogy az állam a fenntartásában lévő egyetemek forrásait csökkentette volna, éppen ellenkezőleg, az állami egyetemek több forráshoz jutottak idén, mint az elmúlt év során. Továbbá az elmúlt 2 évben 15-15%-os béremelést is végre tudtunk hajtani
- írta válaszában Vitályos Eszter, Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára, arra a parlamenti kérdésre, hogy "az állami egyetemek megszorításaival igyekeznek kicsikarni az alapítványi modellváltást?" Hozzátette, "működésükhöz minden feltétek biztosított, alapfeladataikat továbbra is magas színvonalon látják el".
Az utóbbi hetekben, ezzel szemben nagy port kavart az egyik állami egyetem (a maradék öt darab közül) tanársegédeinek első 2023-as, "megemelt" fizetése. Az állami egyetemek tanársegédeinek alapbére alacsonyabb, mint a 2023-as minimálbér – erre hívták fel a figyelmet ELTE-s dolgozók korábban. Valóban siralmasak a fizetések, a legfiatalabb – de mesterdiplomával, nyelvvizsgákkal, doktori fokozattal, de minimum megkezdett doktori tanulmányokkal rendelkező – oktatók fizetése még a 2021-es és 2022-es emelés után is alig több, mint a magyarországi átlagbér fele. Az üggyel kapcsolatban már az egyetem hallgatói is megszólaltak: komoly bérrendezést követelnek, szerintük ugyanis a jelenlegi helyzet még azokat is eltántorítja az akadémiai pályától, akik egyébként szívesen dolgoznának tudományos pályán.
Milyen népszerűek az egyetemek?
Az államtitkár kitért a felvett hallgatók számára is, szerinte ugyanis nem igaz, hogy "a magyar fiatalok elfordulnak a felsőoktatástól". Ezt azzal próbálta alátámasztani, hogy 2021-ben és 2022-ben a jelentkezők majdnem háromnegyedét felvették egyetemre, sőt a felvettek létszámán is látszik, hogy 7,5 százalékkal volt magasabb, mint a "modellváltás előtti évben". A legtöbb egyetem modellváltása 2020-ban kezdődött és 2021-ben ment végbe, azaz, ha a felvételizők számát a 2020-as évhez hasonlítja az államtitkár, az emelkedés nyilvánvaló. Azonban árnyalja a képet, hogy 2020-ban, a kovid-járvány első hulláma alatt, 20 ezerrel kevesebben jelentkeztek egyetemre, ami akkor 19 éves negatív felvételi-rekord volt.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
