Az állami egyetemek támogatásáról kapott kérdést a minisztérium, a válaszból kiderül: "működésükhöz minden feltétel biztosított". Sőt, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára azt is összeszámolta, hogy hányan jelentkeztek egyetemekre.
Tévedés, hogy az állam a fenntartásában lévő egyetemek forrásait csökkentette volna, éppen ellenkezőleg, az állami egyetemek több forráshoz jutottak idén, mint az elmúlt év során. Továbbá az elmúlt 2 évben 15-15%-os béremelést is végre tudtunk hajtani
- írta válaszában Vitályos Eszter, Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára, arra a parlamenti kérdésre, hogy "az állami egyetemek megszorításaival igyekeznek kicsikarni az alapítványi modellváltást?" Hozzátette, "működésükhöz minden feltétek biztosított, alapfeladataikat továbbra is magas színvonalon látják el".
Az utóbbi hetekben, ezzel szemben nagy port kavart az egyik állami egyetem (a maradék öt darab közül) tanársegédeinek első 2023-as, "megemelt" fizetése. Az állami egyetemek tanársegédeinek alapbére alacsonyabb, mint a 2023-as minimálbér – erre hívták fel a figyelmet ELTE-s dolgozók korábban. Valóban siralmasak a fizetések, a legfiatalabb – de mesterdiplomával, nyelvvizsgákkal, doktori fokozattal, de minimum megkezdett doktori tanulmányokkal rendelkező – oktatók fizetése még a 2021-es és 2022-es emelés után is alig több, mint a magyarországi átlagbér fele. Az üggyel kapcsolatban már az egyetem hallgatói is megszólaltak: komoly bérrendezést követelnek, szerintük ugyanis a jelenlegi helyzet még azokat is eltántorítja az akadémiai pályától, akik egyébként szívesen dolgoznának tudományos pályán.
Milyen népszerűek az egyetemek?
Az államtitkár kitért a felvett hallgatók számára is, szerinte ugyanis nem igaz, hogy "a magyar fiatalok elfordulnak a felsőoktatástól". Ezt azzal próbálta alátámasztani, hogy 2021-ben és 2022-ben a jelentkezők majdnem háromnegyedét felvették egyetemre, sőt a felvettek létszámán is látszik, hogy 7,5 százalékkal volt magasabb, mint a "modellváltás előtti évben". A legtöbb egyetem modellváltása 2020-ban kezdődött és 2021-ben ment végbe, azaz, ha a felvételizők számát a 2020-as évhez hasonlítja az államtitkár, az emelkedés nyilvánvaló. Azonban árnyalja a képet, hogy 2020-ban, a kovid-járvány első hulláma alatt, 20 ezerrel kevesebben jelentkeztek egyetemre, ami akkor 19 éves negatív felvételi-rekord volt.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
