Záporoznak a kérdések a minisztériumhoz Erasmus-ügyben, de érdemi válasz egyre sem érkezett

Mindenki arra kíváncsi, mit is tesznek pontosan annak érdekében, hogy a magyar modellváltó egyetemek ne szoruljanak ki a nemzetközi csereprogramokból.

  • Csik Veronika

Megnyugtatom Önöket, hogy az Erasmus+ és Horizont Európa programok folytatódnak

- érkezett a sablonválasz az Erasmus-ügyet érintő parlamenti kérdésekre, kiemelve, hogy a "kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a hallgatók és kutatók hosszútávon is hozzáférhessenek a programokhoz", illetve a "jövőben is harcolni fognak a jogtalan brüsszeli döntések ellen". Sőt, kiemelték, a kormány megbízásából Navracsics Tibor miniszter "előremutató tárgyalásokat folytatott az Európai Bizottsággal".

Az utóbbi napokban több politikus is érdeklődött az érintett minisztériumnál Erasmus-ügyben, arra voltak kíváncsiak, kifogásolta-e az Európai Bizottság, hogy "a kormány politikusokkal töltötte fel az egyetemeket fenntartó alapítványokat", illetve az érintett alapítványi egyetemek kuratóriumi tagjai is mind levelet kaptak: "nem kínos önnek, hogy az ön kuratóriumi tagsága kizárja a XY egyetem hallgatóit és kutatóit az Erasmus+, illetve a Horizont Europa programokban való részvételből?" Minden kérdésre a fenti - valós információban nem túl gazdag - választ kapták Vitályos Eszter államtitkártól.

Ahogy mi is megírtuk, Navracsics Tibor valóban tárgyalt az egyetemistákat és egyetemi kutatókat érintő ügyben Brüsszelben. Korábban ugyanis az a döntés született, hogy a modellváltó egyetemek nem vehetnek részt a két programban, többek között azért, mert a kuratóriumokban kormánytagok és más aktív politikusok is ülnek.

Navracsics Tibor most azt mondta, a kormány kész jogszabályváltoztatásra annak érdekében, hogy a kuratóriumokban megszüntessék az összeférhetetlenséget. Hozzátette: az Európai Bizottság szerint a politikusok szerepvállalása miatt a 21 alapítványi fenntartású egyetem közül tíznél vannak aggályok, és pontosítani kell a kuratóriumi mandátumok hosszát is.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.