Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
- egy hónapos diákbérlet Budapesten: 3 450 forint,
- egy átlagos fővárosi lakás albérleti díja: 145 ezer forint (ha hárman osztoznak a lakáson, akkor fejenként 48 ezer forint) plusz rezsi
- telefonszámla, mobilnet: legalább 4-5 ezer forint
Csak néhány egy albérletben élő egyetemista havi kiadásai közül.
8300 forint havonta
- ez pedig 2020 óta a tanulmányi ösztöndíj alsó összeghatára, ám az önköltséges formában tanulók még ennyivel sem számolhatnak. Az ösztöndíj átlagos összege sem sokkal magasabb, havonta 15–25 ezer forint között mozog. Azok, akik szociális támogatásokra is jogosultak, havonta legalább 16-32 ezer forinttal számolhatnak. A rendszeres – tanulmányi és szociális – egyetemi támogatások összege a hallgatók többségénél azonban így sem magasabb havi 40-50 ezer forintnál.
Mi az, ami három éve nem változott?
A hallgatói normatíva - az ösztöndíjak összege ugyanis ettől függ. A hallgatói normatíva 2020. február 1-je óta 166 600 forint. Ezt az összeget persze nem kapják meg egy az egyben a hallgatók, a felsőoktatási intézmények a jó tanulmányi eredményű, valamint rászoruló tanulóik anyagi támogatására fordíthatják. A hallgatói normatíva összegéhez igazodik például a tanulmányi ösztöndíj, a szociális támogatás, az elsőéveseknek szóló alaptámogatás is.
"Ahhoz képest, hogy nem telt el sok idő a legutóbbi emelés óta, ez a pénz gyakorlatilag elértéktelenedett" - mondta az Eduline-nak Eszterhai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) január óta hivatalban lévő elnöke. Hozzátette: a probléma kezelése a következő kétéves elnökségi időszakában mindenképp nagy hangsúlyt kap majd, de az ösztöndíjak szempontjából van egy másik nagyon fontos téma is, mégpedig az, hogy vajon a tanulmányi ösztöndíj mennyire tudja betölteni ösztöndíjfunkcióját. A tanulásra fordított órák nem feltétlenül jelennek meg a tanulmányi ösztöndíj összegében - magyarázta.
| Mennyivel emelkedtek a hallgatók kiadásai? |
10-25 százalékkal nőttek az egyetemisták kiadásai egy év alatt – derül ki az EFOTT kutatásából. A felmérést több mint 1100 egyetemista töltötte ki – 20 százalékuk teljesen elégedett jelenlegi anyagi helyzetével, 56 százalékuk azonban úgy érzi, jelentősen befolyásolja életét a mindennapi megélhetési költségek emelkedése. A legtöbben úgy számolnak, hogy 10-25 százalékkal nőttek a kiadásaik az elmúlt évhez képest. „Leginkább az étkezési kiadásokban, valamint a szórakozásra és a lakhatásra fordított összegekben érzékelhető a növekedés” – idézi a közlemény Budai Marcellt, az EFOTT fesztivál sajtófőnökét. Az egyetemisták lakhatásra átlagosan 50 és 180 ezer forint közötti összeget költenek, 50-60 ezer forintot fordítanak étkezésre, szórakozásra pedig 20-40 ezer forint megy el egy hónapban. A felmérés résztvevőinek 59 százaléka dolgozik a tanulás mellett, ebből rendszeres jövedelme van, ösztöndíjat 30, zsebpénzt 29 százalékuk kap. Mindössze 6 százalékuk nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel. 79 százalékuk tud havonta félretenni valamilyen összeget. A növekvő árak miatt a válaszadók háromnegyede csökkentette kiadásait az élet valamely területén: a legtöbben (77 százalék) a szórakozáshoz kapcsolódó kiadásokon faragnak, az étkezésen pedig 61 százalékuk próbál spórolni. Ruhákat is jóval megfontoltabban választanak, mint korábban. |
Megélhetési válságban egyetemistaként?
Jelentősen megnövekedett az egyetemisták megélhetési költsége – növekedtek az albérletárak, a lakhatásért önmagában többet kell fizetni, az élelmiszerek ára is, illetve szórakozási lehetőségek ára is növekszik - sorolta Eszterhai Marcell. A probléma régóta ismert, a tapasztalat pedig a következő: „ha valakinek emelkednek a megélhetési költségei, a kutatás vagy a tanulás mellett, vagy inkább helyett úgy dönt, dolgozni kezd, hogy fenn tudja tartani magát" – mondja a HÖOK elnöke. Bár alapvetően hasznos dolognak tarja, ha szakmai tudást szerezhetnek a hallgatók, de ha megélhetési okok miatt olyan diákmunkát kell végezniük, amelyet nem kamatoztathatnak a későbbiekben, az problémás. "Ha növekednek az anyagi terhek, az átviszi a fókuszt máshová, nem tudnak a hallgatók arra figyelni, amiért tulajdonképpen ők egyetemisták: a tanulásért és az egyetemista létért" - magyarázza.
"A hallgatók ilyenkor lemondanak valamiről, de ha erre kényszerülnek, akkor azt a közösségek sínylik meg" - emeli ki. A hallgatók ugyanis ott vágnak először a költségeken, ahol a legkevésbé fájdalmas: a szórakozáson, közösségi programokon.
Az Eurostudent legutóbbi kutatása külön foglalkozott azzal, hogy a hallgatók közül mennyien dolgoznak egyetem mellett: az egyetemisták több mint fele - 55 százaléka - rendszeresen dolgozott, 40 százaléka pedig félállásban. A jelentés szerint egyébként a magyar hallgatók több mint fele küzd anyagi nehézségekkel. A HÖOK-nak a koronavírus-járvány első hulláma idején szintén volt egy - közel 30 ezer hallgató részvételével készült - felmérése, akkor is 50 százalék körüli eredmény jött ki.
Eurodtudent
Elsőre meglepő lehet, de az, hogy a hallgatók ilyen nagy arányban vállalnak munkát, nem feltétlenül jó jel. Több kutatás és felmérés is alátámasztja, hogy a munkavállalás az egyetemi lemorzsolódás egyik rizikótényezője. Egy korábbi OECD-kutatás szerint számos dolog fokozza a hallgatói lemorzsolódás esélyét - ezek közül az egyik a „munkaerőpiac vonzása”, amely miatt a hallgatók hajlandóak diploma nélkül elhagyni az egyetemet, hogy javítsanak anyagi helyzetükön.
Eszterhai Marcell szerint lehet és kell is társadalmi vitát folytatni arról, jó-e, ha hallgatók diákhitelből finanszírozzák a tanulmányaikat. Igaz, ha valaki félévente 150 ezer forintra jogosult, és ezen felül még tud ösztöndíjat szerezni is, magasabb a bevétellel számolhat, mint egy kezdő tanár.
