Megint emelkedtek az albérletárak: havi 200 ezer forint alatt nehezen találni lakást Budapesten

A decemberi visszaesés után, januárban a megemelkedett kereslet felhajtotta az árakat - mutatjuk a fővárosi kerületárakat és a vidéki városok átlagos bérleti díjait is.

  • Eduline

Országosan 1,7, a fővárosban pedig 2,1 százalékkal emelkedtek az albérletárak januárban, az egy évvel korábbihoz képest pedig húsz, illetve huszonkét százalékkal drágábban lehet lakást bérelni idén – idézi a KSH és az Ingatlan.com lakbérindexét a hvg.hu.

Mennyi az annyi?

Budapesten átlagosan 200 ezer forintot kell fizetni egy lakásért, míg egy éve ilyenkor 150 ezer forintot kellett. A legdrágább kerületek az ötödik, a második és az első 330, 295 és 250 ezres albérletárakkal. A sort a tizedik, a tizenötödik és a huszonharmadik kerületek zárják, ahol 133-150 ezer forint körül mozognak a díjak - összegzi az oldal.

 

ingatlan.com

Bár a főváros vezet az albérletárak terén, a vidéki városokban is emelkedtek az árak. Veszprém 153 ezer forintot, Debrecenben, Győrben, Székesfehérváron és Szombathelyen 150 ezer forintot kell fizetni átlagosan. Legolcsóbban – havi 90 ezerért – Békéscsabán lehet lakást bérelni, de 100 ezer forintért már vannak albérletek Kaposváron, Szekszárdon, Salgótarjánban és Miskolcon is.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.