Az általános és középiskolákban egységes, az egyetemeken viszont eltérő időpontokban tartják majd meg a szünetet.Összeszedtük a dátumokat.
Az általános és középiskolákban a tavaszi szünet április 6. és 11. között lesz. Ez azt jelenti, hogy a szünet előtt a diákok április 5-én, azaz szerdán mennek utoljára, és pontosan egy hét múlva, április 12-én ülnek vissza a padokba.
Ettől eltérő időpontokban fújhatják ki magukat az egyetemisták, hiszen az intézmények maguk dönthetnek az oktatási szünetek dátumairól.
Idén az Eötvös Loránd Tudományegyetemen az energiatakarékossági intézkedések miatt a tavaszi szünetet egy egészen rendhagyó időpontban a második félév kezdete előtt, február 20. és 25. között tartják meg. A hallgatók csak február 27-én, több mint két hónap után térnek majd vissza az intézmény falai közé, hiszen az energiaárak miatt az őszi szünetet is a szokásostól eltérően, december közepén tartották meg.
Az egyetemek többségében viszont marad a korábban megszokott áprilisi időpont. Az Óbudai Egyetemen és a Miskolci Egyetemen a közoktatási szünettel egy időben, április 6-tól 11-ig pihenhetnek majd a hallgatók, míg a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen április 10-ig, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen pedig április 12-ig tart majd a tavaszi szünet. Velük ellentétben a Szegedi Tudományegyetem hallgatói már március 28-án szünetre mehetnek, akik ezt követően április 3-án folytatják a tavaszi félévüket.
A Budapesti Corvinus Egyetemen, a Károli Gáspár Református Egyetemen és a győri Széchenyi István Egyetemen április 3-tól 6-ig, az Állatorvostudományi Egyetemen pedig április 3-tól egészen 10-ig tart majd a szünet, a Debreceni Egyetem hallgatói viszont csak április 10. és 14. között pihenhetnek, hasonlóan a Pécsi Tudományegyetemhez - ahol karonként ugyan eltérő lehet a dátum -, de a Bölcsészettudományi Karon április 11-től 14-ig pihennek majd diákok, a hétvégével együtt pedig összesen 5 napot tölthetnek otthon.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
