Oktatási naptár: mikor kezdődik és meddig tart majd az idei tavaszi szünet az iskolákban és az egyetemeken?

Az általános és középiskolákban egységes, az egyetemeken viszont eltérő időpontokban tartják majd meg a szünetet.Összeszedtük a dátumokat.

  • Eduline

Az általános és középiskolákban a tavaszi szünet április 6. és 11. között lesz. Ez azt jelenti, hogy a szünet előtt a diákok április 5-én, azaz szerdán mennek utoljára, és pontosan egy hét múlva, április 12-én ülnek vissza a padokba.

Ettől eltérő időpontokban fújhatják ki magukat az egyetemisták, hiszen az intézmények maguk dönthetnek az oktatási szünetek dátumairól.

Idén az Eötvös Loránd Tudományegyetemen az energiatakarékossági intézkedések miatt a tavaszi szünetet egy egészen rendhagyó időpontban a második félév kezdete előtt, február 20. és 25. között tartják meg. A hallgatók csak február 27-én, több mint két hónap után térnek majd vissza az intézmény falai közé, hiszen az energiaárak miatt az őszi szünetet is a szokásostól eltérően, december közepén tartották meg.

Az egyetemek többségében viszont marad a korábban megszokott áprilisi időpont. Az Óbudai Egyetemen és a Miskolci Egyetemen a közoktatási szünettel egy időben, április 6-tól 11-ig pihenhetnek majd a hallgatók, míg a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen április 10-ig, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen pedig április 12-ig tart majd a tavaszi szünet. Velük ellentétben a Szegedi Tudományegyetem hallgatói már március 28-án szünetre mehetnek, akik ezt követően április 3-án folytatják a tavaszi félévüket.

A Budapesti Corvinus Egyetemen, a Károli Gáspár Református Egyetemen és a győri Széchenyi István Egyetemen április 3-tól 6-ig, az Állatorvostudományi Egyetemen pedig április 3-tól egészen 10-ig tart majd a szünet, a Debreceni Egyetem hallgatói viszont csak április 10. és 14. között pihenhetnek, hasonlóan a Pécsi Tudományegyetemhez - ahol karonként ugyan eltérő lehet a dátum -, de a Bölcsészettudományi Karon április 11-től 14-ig pihennek majd diákok, a hétvégével együtt pedig összesen 5 napot tölthetnek otthon.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.