Döntött az ELTE: februárban lesz a tavaszi szünet, a vizsgákat külső helyszíneken tartják meg

A változás a regisztrációs és vizsgaidőszakokat, illetve a tavaszi szünetet is érinti - közölte az egyetem. Mutatjuk az részleteket.

  • Eduline

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem is energiatakarékossági intézkedésekről döntött, és változtattak a 2022/2023-as tanév rendjén:

  • a vizsgaidőszak kezdete: 2022. december 19. (hétfő) lesz,
  • a vizsgaidőszak vége: 2023. február 11. (szombat) lesz, így a vizsgaidőszak egy héttel hosszabb lesz.

Az egyetem arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenléti vizsgákat jellemzően nem a megszokott kari helyszíneken és időpontokban tartják majd. Ezek a vizsgák külső helyszíneken, például az egyetem köznevelési intézményeiben, kollégiumokban, valamint a téli időszakban is fűtött helyiségekben lesznek.

A pontos helyszínekről és időpontokról megfelelő időpontban a karok adnak tájékoztatást, de a hallgatók a Neptunban is találnak majd információkat.

  • A döntés értelmében borul a tavaszi félév menetrendje is:
  • a regisztrációs időszak 2023. február 19-ig (vasárnap) tart,
  • az előrehozott tavaszi szünet 2023. február 20–25. (hétfő–szombat) között lesz,
  • a félév első tanítási napja 2023. február 27. (hétfő),
  • a szorgalmi időszak utolsó napja 2023. május 27. (szombat),
  • a vizsgaidőszak 2023. május 29-től (hétfő) július 15-ig (szombat) tart.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.