A brit Quacquarelli Symonds először publikálta fenntarthatósági rangsorát, amelyen három magyar egyetem szerepel. A legjobb eredményt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) érte el.
A QS közel negyven szempont szerint értékelte az intézményeket, ilyenek például az, hogy működik-e fenntarthatósági fejlődéssel foglalkozó kutatóhely az intézményben, rögzíti-e az éves víz- és energiafogyasztását, van-e aktív kutatási együttműködése a Forbes 2000 listán szereplő vállalatokkal. A rangsorkészítő vizsgálta azt is, hogy van-e az egyetemnek klímavédelmi stratégiája és nemek közötti egyenlőségi terve - írja közleményében a BME.
Magyarországról a BME (341-360.) mellett a Szegedi Tudományegyetem (381-400.) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (601.+) szerepel a rangsorban.
A környezeti hatás (Environmental Impact) területen a Műegyetem a legjobb magyar intézményként a 198. helyezést érte el. A környezeti hatás és a társadalmi hatás (Social Impact) alapján összeállított rangsorban a 341-360. helyet szerezte meg, a „fenntartható intézmény” indikátor alapján pedig a 23. lett.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
