Újabb nemzetközi rangsorra került fel három magyar egyetem, a BME vezet

A brit Quacquarelli Symonds először publikálta fenntarthatósági rangsorát, amelyen három magyar egyetem szerepel. A legjobb eredményt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) érte el.

  • Eduline

A QS közel negyven szempont szerint értékelte az intézményeket, ilyenek például az, hogy működik-e fenntarthatósági fejlődéssel foglalkozó kutatóhely az intézményben, rögzíti-e az éves víz- és energiafogyasztását, van-e aktív kutatási együttműködése a Forbes 2000 listán szereplő vállalatokkal. A rangsorkészítő vizsgálta azt is, hogy van-e az egyetemnek klímavédelmi stratégiája és nemek közötti egyenlőségi terve - írja közleményében a BME.

Magyarországról a BME (341-360.) mellett a Szegedi Tudományegyetem (381-400.) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (601.+) szerepel a rangsorban.

A környezeti hatás (Environmental Impact) területen a Műegyetem a legjobb magyar intézményként a 198. helyezést érte el. A környezeti hatás és a társadalmi hatás (Social Impact) alapján összeállított rangsorban a 341-360. helyet szerezte meg, a „fenntartható intézmény” indikátor alapján pedig a 23. lett.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.